|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
- Választások magyar módra - 2. folyt.
|
- Krassó György miképpen látja ezt Budapestről? - Én mindenekelőtt a kérdésben elhangzott jelzővel szeretnék vitatkozni. Valóban szabadok voltak-e ezek a választások? Formailag úgy tűnik, hogy tényleg szabadok voltak, jóllehet most utólag az egyes pártok vádolják egymást különböző kisebb visszaélésekkel, meg nem engedett, utolsó pillanatban történt agitációval, de ezek nyilván nem voltak jelentősek. Én azonban úgy gondolom, hogy a valóban szabad választásokhoz valódi alternatívák is szükségeltetnek. Ezek az alternatívák azonban hiányoztak, és így szabad választásnak nem tudom tekinteni a választásokat, és úgy tűnik, hogy a választópolgárok sem tekintették ezeket szabad választásoknak, mert az én értékelésem szerint ezért voltak, ezért maradtak olyan nagy számban távol a szavazóurnáktól. Hogy most kinek a veresége volt ez, én csak részben értek egyet a BBC tudósítójával, amely szerint keserű csapás volt a választás eredménye az ellenzékre. Én úgy gondolom, hogy keserű csapás volt ez az uralkodó pártra is. Egyáltalában csapás volt arra az egész tevékenységre, amit Magyarországon politikának neveznek manapság. A nép úgyanúgy szavazott, mint ahogy Lengyelországban, ezt úgy értem, hogy Lengyelországban sem vette tekintetbe a kerekasztalon az uralkodó párt és a Szolidaritás közti megegyezéseket, hanem a maga véleményét nyilvánította ki. Itt sem veszi figyelembe a különböző egyezkedéseket, nem is figyel oda ezekre, hanem kinyilvánítja azt a véleményét, hogy úgy látja, ezek a pártok nem őt képviselik. (folyt.)
1989. július 30., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|