|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (1. rész)
|
1989. július 18., kedd - Október 23-át méltó módon, közösen, a nemzeti kiegyezés jegyében ünnepeljük meg - hangzik az MSZMP budapesti bizottságának álláspontja, s egyben kezdeményezése. A testület legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén, amelynek napirendjén szerepelt egyebek mellett az esztendő második felében esedékes politikai évfordulók ünneplésének megvitatása, állást foglalt október 23-val kapcsolatosan. A részletekről Fabriczki András, az MSZMP budapesti pártbizottság titkára tájékoztatta Markó Gabriellát, az MTI munkatársát.
Elmondta: az MSZMP budapesti bizottsága megítélése szerint az 1956-os népfelkelés kezdőnapját, október 23-át egy demokratikus, nemzeti népmozgalom jellemezte. A résztvevők - döntő többségben - a szocializmus megújításáért, a sztálini modell ellen, a demokratikus viszonyokért, a nemzeti sajátosságok érvényesítésért léptek fel. Olyan célokért, amelyeket az MSZMP mai megújuló politkája is sajátjának tekint. Ebben az értelemben e nap szellemiségét elődnek tekintik, s az elmúlt 40 év reformkezdeményezései között tartják számon. Mindezek alapján az MSZMP budapesti bizottsága arra törekszik, hogy október 23-ról való fővárosi megemlékezések konkrét eseményei, elemei, tartalma és formája mindazon erők együttműködésének, gondolkozásának eredményeként formálódjanak, amelyek e nap szellemiségével azonosulnak. Beleértik a mostani ellenzéki szervezetek közül mindazokat, akik a nemzet iránt érzett felelősségtől áthatva készek e nemes cél érdekében az együttműködésre. E tárgykörben konkrét megbeszéléseket kezdeményeznek, elsősorban a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal - hangoztatta Fabriczki András. A megemlékezés kiinduló alapjaként az MSZMP budapesti végrehajtó bizottsága mindazon szervezetek - köztük pártszervezetek - kezdeményezéseit támogatja, amelyek javasolják: a fővárosban közterület elnevezésével is tisztelegjenek Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja, a Magyar Népköztársaság volt miniszterelnöke emléke előtt. Fabriczki András megemlítette: konkrét javaslat eddig az MSZMP V. kerületi bizottságától érkezett. Eszerint indítványozzák: az az eddig névtelen tér, amelyen a Batthyány-örökmécses áll, viselje ezentúl Nagy Imre nevét. Ezt a javaslatot az MSZMP budapesti bizottsága támogatja, teszi ezt annak tudatában, hogy a korábbi években az ellenzéki alternatív szervezetek részéről is volt ilyen kérés. A titkár hangsúlyozta: e kérdésben végülis a Fővárosi Tanács dönt. (folyt. köv.)
1989. július 17., hétfő 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (2. rész)
|
Ugyanakkor az MSZMP budapesti bizottsága fontosnak tartja, hogy a tér- illetve utcaelnevezéssel kapcsolatos javaslatok közös politikai kezdeményezés nyomán szülessenek. Az MSZMP budapesti bizottsága javasolja továbbá, hogy Hősök és áldozatok elnevezéssel legyen 1956 halottainak közös emlékműve a főváros valamely közterületén. Indítványozzák: az utcaelnevezés, az emlékmű alapkőletétel időpontja ez év október 23-a legyen - valamennyi politikai, társadalmi szervezet és tömörülés közös rendezvényeként. Fabriczki András végezetül szólt az MSZMP budapesti végrehajtó bizottságának arról az állásfoglalásáról, amely szerint - a korábbi gyakorlattól eltérően - november 4-e helyett október 30-án rendezik meg a hagyományos koszorúzási ünnepséget a Köztársaság téren, a Köztársaság téri pártház ostrománál elesettek tiszteletére. (MTI)
1989. július 17., hétfő 21:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|