Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Habsburg Ottóval
Köln, 1989. április 1. (Deutschlandfunk) - A hét elején egy hamburgi magazin egy amerikai magazinra hivatkozva arról spekulált, hogy a magyarországi vezetés a jövőre tervezett alkotmánymódosítás után legszívesebben Habsburg Ottót, az utolsó magyar király fiát, a strasbourgi Európa Parlament keresztényszociális képviselőjét választatná meg államfővé. Annál is inkább, mert ő szimbolizálja az ország történelmi hagyományait, kitűnő nyugati kapcsolatokkal rendelkezik, és folyékonyan beszél magyarul. Problémát csak az okozhatna - olvassuk a magazinban -, hogy nem magyar állampolgár, de ezen egyik napról a másikra segíthetnének. Mi a véleményére erről az érintettnek, a Magyarországon a jelek szerint roppant népszerű Habsburg Ottónak? - Kérem szépen nekem szóltak már erről az ügyről, amikor otthon voltam március elején, és akkor én azt válaszoltam - ott. a nyilvánosság előtt kérdezték tőlem - és erre én kijelentettem, hogy persze, mindenesetre, ha úgy érzem, hogy a nemzet érdekében van én mint a múltban is - a nemzet rendelkezésére állnék. Azonban az én véleményem az, hogy általában, mondjuk Közép-Európa érdeke és Magyarország, érdeke is - amit most az Európa Parlament keretében csinálhatok. Úgyhogy most első feladatom az, hogy mint képviselő továbbműködjek az Európa Parlamentben, amelyben jelölve vagyok a június 18-i választásokra és most ezen dolgozom. - A jövőre nézve Ön azonban nem zárja ki teljesen a lehetőségét annak, hogy esetleg valóban megválasztassa magát? - Kérem szépen én elvileg sosem zárok ki semmit, mert én most már eléggé hosszú ideig voltam a politikában, hogy ne tudjam: sosem szabad azt mondani, hogy "semmi", vagy hogy nem fog történi ez, vagy amaz?. Tudja a politika ma úgy teli van váratlanságokkal - úgyhogy igazán nem lehet valami véglegeset kijelenteni ebből a szempontból. Azonban én szeretnék egyet megjegyezni, ami a magyar állampolgárságot illeti: úgy 1949-ig magyar állampolgár voltam. Azután azt olvastam a lapokban, hogy a kommunista rendszer Budapesten elvette a magyar állampolgárságomat. Most vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ez tényleg nem történt meg. Úgyhogy én még ezt is tisztázni fogom. - Ha Önt felkérnék, hogy vállaljon politikai azonosságot Magyarországgal (vételi zavar, elég hosszú ideig) - (...) én úgy érzem, hogy Magyarország jó úton van. Nagyon nehéz ez az út és én nem is tudom, hogy én lennék-e a megoldás, vagy valaki más. Úgyhogy itt mindent szabadon kell tartani, de én mindenesetre úgy érzem, hogy ma az első feladatom az Európai Parlament, és ebben tovább fogok működni. - Ön azt mondotta néhány nappal 75. születésnapja előtt, hogy Strasbourgban az Európai Parlamentben sokat tud tenni annak érdekében, hogy Magyarország közelebb kerülhessen az Európai Közösség országaihoz. Most konkrétan min tevékenykedik? - Éppen ezen tovább is tevékenykedem. Nézze: most az Európai Parlamentben van egy delegáció, mely delegáció fenntartja a kapcsolatokat a magyar parlamenttel. Én ennek a delegációnak vagyok az alelnöke. Ebben a kapacitásban már Budapesten is jártam, és úgy érzem, hogy itt - mint az egyedül magyarul beszélő képviselő az Európai Parlamentben - sokat tehetek, mert két irányban is működhetek. Úgy kollégáimmal az Európai Parlamentben, ahol mégis egy bizonyos mondjuk: pozícióm van, azért, mert én ma a politikai bizottságban az oppman helyet vállalom -, és másrészt Magyarországgal szemben, mert Magyarországot nézve és miután találkoztam már több vezető magyar egyéniséggel, én azt hiszem, hogy másrészt is magyarázhatom nekik, hogy milyen lehetőségek nyíltak az Európai Közösségben. +++ 1989. április 1., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »