|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Japán beruházások - Lengyelország/Magyarország (1.r.)
|
Tokió, 1989. augusztus 2. szerda (Reuter) - A japán cégek új szemszögből vizsgálják jelenleg beruházásaik lehetőségét Lengyelországban és Magyarországon, miután az ezen orrszágokban folyó reformok támogatására hívtak fel a nyugat-európai államok kormányai. Ám - írják tokiói elemzők - nem valószínű, hogy a két kelet-európai államot a japán vállalatok most egycsapásra beruházásokkal árasztják el.
Fontos lépésnek nevezik, hogy mindkét kelet-európai ország felülvizsgálta a külföldi beruházások rendszerét, és az gyakorlatilag kész a japán cégek vegyes vállalkozásaira. Ugyanakkor megjegyzik: ez önmagában azonban még nem elég ahhoz, hogy a japán vállalatok azonnal be akarjanak ruházni a két kelet-európai államban. A Reuter jelentés emlékeztet azokra a közelmúltbeli fejleményekre, amelyek a két országot érintették, nem utolsó sorban a 24 fejlett ipari állam képviselőinek brüsszeli találkozójára, majd megállapítja: Lengyelország és Magyarország tudatta, hogy a reformokhoz nyugati technológiára és beruházásokra van szükségük. A beruházások tekintetében a japán cégek jelenleg kedvezőbbnek tekintik Magyarországot, annak ellenére, hogy piaca kisebb, mint Lengyelországé. ,,Magyarországnak jelenleg enyhébbek a gondjai, és hosszabb ideje kisérletezik a nyitott piaccal. Ám kérdés: mikorra viszi ezt sikerre,, - vélekedett az egyik japán elektronikai cég szakértője. Már öt japán-magyar vegyes vállalat jött létre, a Suzuki autók magyarországi gyártásának ügye is még napirenden van. Ugyanakkor ezideig egyetlen japán-lengyel vegyes vállatot sem hoztak létre - jegyzi meg a reuter, bár - idéz egy japán illetékest - a Daihatsu autógyár hajlandó újból tárgyalásokat kezdeni gépkocsiösszeszerelő üzem exportjáról, amennyiben ezt Varsó kérné. Lengyelországnak 39 milliárd dolláros külföldi adóssága van és a tartós belpolitikai válság lehűti a japánok lelkesedését a beruházásokat illetően - jelentették ki japán vállatatok képviselői. (folyt.)
1989. augusztus 2., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|