|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
|
Krassó bírálata a temetésről
|
München, 1989. június 21. (SZER, Világhíradó) - Krassó György a Magyar Október Kiadó vezetője bírálta Nagy Imre és a forradalom többi mártírjának temetését. Földes Péter a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja és Krassó György barátja válaszol: - Krassó György barátom, barátunk tévesen ítélte meg a Történelmi Igazságtétel Bizottság tevékenységét, magatartását. Nem temettünk, a nemzet temetett és egy maroknyi 1956-os csoport kellett a temetés előtt a hivatalos szervekkel folytatott tárgyalások útján elintézze, hogy a temetés olyan legyen, amilyenné lett. Tudnunk kell, hogy a hazai történések viharos gyorsasága rendkívül bonyolult helyzeteket teremt, szervezetileg is és emberileg is. 1956 a mi dicsőséges történelmünk, függetlenül attól, hogy ki volt akkor kommunista és ki nem. Ez már a magyar történelem megítélése is. A ma az ma, és ma kell a holnapot formáljuk, közben az idő és a nép sürget. Vitára egy kis idő van, verekedésre egy pillanat sem. Válaszolnék Krassó György egy téves mondatára. Azt mondta, hogy a kivégzettek forognának sírjaikban, ha láthatták volna a temetés kereteit, résztvevőit. Nem forognának sírjaikban, hanem megköszönnék a százezreknek, a millióknak és bizonnyal velünk is kezet szorítanának. Aki a nehéz szellemi és anyagi viharoktól felborzolt országban él tudja most, éppen mert a hatalom még nem a nép kezében van, így kellett temetni. +++
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|