 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
A TIB nyilatkozata
|
München, 1989. június 14. (SZER, Kommentár nélkül) - Kasza
László: A Történelmi Igazságtétel Bizottság, valamint a munkáját
támogató személyek és szervezetek nyilatkozatot tettek közzé az
1956-os mártírok újratemetése alkalmából. Ezt, olvassuk fel. A
temetés alkalmából közzétett dokumentum a Felhívás a nemzethez címet
viseli:
- "1989. június 16-ika a nemzeti gyász és megemlékezés napja. E
napon Nagy Immre és vértanú társai - Gimes Miklós, Losonczy Géza,
Maléter Pál és Szilágyi József - kivégzésének 31. évfordulóján,
amely most ünnepélyes temetésük és politikai feltámadásuk napja lesz
-, mindazokra emlékezünk, akik 1956 demokratikus forradalma és
nemzeti szabadságharca során életünket adták a hazáért és a
szabadságért.
Gyászoljuk a harc közben elesetteket, a statáriális eljárással
legyilkoltakat, és a hazánkban példátlan méretű politikai megtorlás
során úgynevezett "törvényes úton" halálra ítélteket, kivégzetteket.
Megemlékezünk valamennyi mártírról, akinek testét Budapesten és
vidéken a temetők elhanyagolt szélein és árkaiban jeltelenül
hantolták el, s rejtegették több mint három évtizeden át.
Hozzátartozóik és bajtársaik hosszú éveken át hiába követelték
sírjaik megjelölését, hamvaik kiadását és emberhez méltó eltemetésük
lehetővé tételét. Most - a rendszer mély válsága és részleges
átalakulása, az összes ellenzéki erő nyomatékos követelése, és a
nemzetközi nyomás hatására - ez a hosszú küzdelem végre céljához
közeledik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|