Rendszerváltás és az MTI

	MSZMP refórmkörök tanácskozása
------------------------------ München, 1989. szeptember 3. (SZER, Világhíradó) - Gadó György budapesti telefonjelentése. - Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozásán ma folytatódott a vita, mely tegnap is a késő éjszakai órákig nyúlt - ha csak a küldöttek kisebb részének közreműködésével is. Napirendre került a dokumentumok megszövegezése. Már tegnap elkészült a párttagsághoz és a kongresszusi küldöttekhez szóló nyílt levél tervezete, ma pedig a különféle platform-javaslatok egyeztetéséről összeállított jelentést adták közre. E dokumentumok elemzése és ismertetése külön feladat. Most inkább azokról a beszédekről szólok, amelyeket vezető politikusok mondtak a tanácskozáson. Németh Miklós miniszterelnök tegnap este a konferencia napi munkáját záró vacsorán szólt, Nyers Rezső és Pozsgay Imre pedig ma délelőtt, a nagygyűléssé kikiáltott plenáris ülésen. A beszédek egyik vezérlő gondolata az, hogy le kell zárni a múltat. Németh úgy fogalmazott, hogy bár az MSZMP az ellenzékhez képest lépéshátrányban van a múlt feltárása és bírálata tekintetében, de nem lehet folyton a múltban vájkálni. Utalt arra, hogy pártjának vissza kell nyúlnia az 1953-as és az 1956-os kommunista reform-kezdeményezésekhez, de nem határolta el magát kifejezett módon az 1956 november 4-ike utáni fejleményektől, amelyek a pártban véget vetettek ezeknek a reform-kezdeményezéseknek, és - amelyeket egyes reformköri-dokumentumok határozottan elutasítottak. Nyers a múltat illetően megállapította: az államszocializmus végleg megbukott, nem javítható. Ennek kapcsán reflektált a kérdésre, ahogy a tanácskozáson is magától értetődően szóba került. Arra ugyanis, hogy modellváltás kell-e? - vagy rendszerváltás. (folyt.) 1989. szeptember 3., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- MSZMP reformkör - 1. folyt.
Nyers Rezső salamoni megfogalmazása szerint olyan modernitásra van szükség, mely egyet jelent a gazdasági és politikai rendszer gyökeres reformjával. Pozsgay is a "modell" kifejezést használta -, bár igen erélyesnek tetsző módon. A sztálinista, vagy félig sztálinista elépzelések híveire utalva azt mondta: legyen szabad hirdetni akár azt is, hogy a föld lapos korong, mely a mindenség közepén helyezkedik el -, azonban e felfogás híveivel nem lehet kiegyezni. Kopernikuszi fordulatra van szükség. Ez a kérdés átvezet bennünket a három beszéd egy másik középponti témájához: a párt megújulásának és a párton belüli irányzatok erőviszonyainak a kérdéséhez. Németh szerint az MSZMP-ben két markáns irányzat ismerhető fel: az egyik radikális szakítást akar a sztálini modellel és az ősbolsevik eszmékkel, felvállalja a szabadságjogok értékrendszerét és fel akar zárkózni Európához. A másik is reformokat kíván ugyan, de ezeket csak lassan, sokféle kompromisszum közepette hajlandó vállalni. Nem szakít a bolsevik eszmék rendszerével, hajlamos demagógiát alkalmazni, és itt-ott szövetkezni is kész az ultrabalos erőkkel. Nagy taps fogadta Németh szavait amikor azt mondta, hogy e két irányzat kompromisszumából nem újulhat meg a párt. Nyers a probléma más aspektusát hangsúlyozta: azt, hogy a reformereknek nem kell külön pártot alkotniok, hanem az egész pártot kell a reformok hordozójává alakítaniuk. A ma 740 ezer főnyi párttagság többsége ugyan bizonytalankodik, de ha e többséghez mérten a reformkörök a kisebbséget képviselik is, úgy a balos konzervatívok még inkább kisebbségben vannak. (folyt.) 1989. szeptember 3., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- MSZMP reformkörök - 2. folyt.
A reform tudatos hívei még megnyerhetik maguknak a bizonytalan álláspontú többséget - hangsúlyozta Nyers Rezső. Mi lesz azonban, ha ez nem sikerül? Németh Miklós a pártkongresszus esetleges kudarcának beláthatatlan következményeit vetítette a hallgatóság elé, és aláhúzta a magyar pártra nemzetközi vonatkozásban háruló felelősséget. Mert - amint mondotta -, a keleteurópai térségben súlyos fejleményekkel lehetne számolni, ha a magyar kísérlet kudarcot vall. Nyers nem festett hallgatósága elé ilyen aggasztó távlatot, inkább azt emelte ki, hogy egy szélsőségektől megszabadult, áramlatokban működő, de mégis egységes pártnak történelmileg is jelentős időre van szüksége ahhoz, hogy megújítsa a magyar társadalmat, és létrehozza a demokratikus szocializmus működőképes modelljét. A szónokok természetesen igyekeztek önbizalmat gerjeszteni a hallgatóságban - Németh szerint a bűntudatot félre kell már tenni -, és hangsúlyozták a párt - és legfőbb új vezetői - érdemeit a változások kezdeményezésében. Mindamellett el kellett ismerniük, hogy a megújulást csak fiatal, tiszta múltú és hitelképes új vezetők tömeges beállításával lehet elfogadtatni és megszilárdítani. Nyers rámutatott ugyan, hogy hiba lenne olyan és csakis olyan emberekhez ragaszkodni, akik soha sem tévedtek, de azt is kijelentette, hogy nem maradhatnak a vezetésben azok, akik tisztességesek bár, de szürkék és nincs elég tehetségük. A közélet leginkább vitatott kérdéseiről a három politikus közül Németh Miklós szólt a legtöbbet. Rámutatott, hogy minél előbb, de legkésőbb a választásokkal egyidejűleg létre kell hozni a jelentős hatáskörrel felruházott köztársasági elnök intézményét. (folyt.) 1989. szeptember 3., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- MSZMP reformkör - 3. folyt.
Megismételte a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalását, miszerint minden párt jelen lehet a munkahelyeken, de az MSZMP nem vonul ki azokról. A párt vagyonával kapcsolatos ellenzéki követelésekről és leleplezésekről nem ejtett szót. A választások időpontjáról annyit mondott, hogy a pártvezetés nem döntött még annak előbbrehozataláról. A maga kormányát szakértői kormánynak nevezte - ami bizony nem egészen felel meg a szakértői kormányról kialakított ellenzéki elképzelésnek. Egyáltalán: az ellenzék által leginkább kifogásolt pontokon a reformerbarát pártvezetés sem mutatott hajlandóságot az engedményekre. +++ 1989. szeptember 3., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »