 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia!"
SZER, Világhíradó:
Költségvetés elfogadása
"A krízis-költségvetést jelentős többséggel jóváhagyta az
Országgyűlés, és viszonylag megnyugtató, hogy ez bekövetkezett. Az
alternatíva ugyanis a költségvetési terv elvetése, minden bizonnyal
még súlyosabb helyzetet idézett volna elő, mint amivel egyébként is
számolni kell. Igaz, a kormány azzal kapcsolatban meglehetősen
felelőtlen jóslatokba bocsátkozott, hogy az alternatívától elriassza
a képviselőket, 100 százalékos inflációt, félmilliós
munkanélküliséget emlegetett, amennyiben elmaradna a terv
jóváhagyása."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (25. rész)
|
Rátérve a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok
átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat megtárgyalására, elsőként Biacs Péter (Budapest, 30.
-----------
vk.) terjesztette elő önálló indítványát. Az Országgyűlés
élelmiszeripari szektorának húsz képviselője nevében javasolta, hogy
módosítsák a törvénynek az élelmiszeripari vállalatokra vonatkozó
hátrányos rendelkezését.
A törvény szerint ugyanis a mezőgazdasági termelést folytató
gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari ágazatba sorolt
részvénytársasággá átalakuló vállalatok tervezett alaptőkéjének 50
százaléka erejéig, befizetés nélkül, meghitelezett részvényt
igényelhetnek. Az átalakuló vállalat részvényeit az átalakulást
megelőző öt év átlagában elért forgalmi részesedés arányában kell
felajánlani az érintett gazdálkodó szervezetek részére.
A képviselő kifejtette: az élelmiszergazdaság szinte minden
ágazatát alacsony tőkehatékonyság jellemzi. Így külső tőke
bevonására - az eddigi tapasztalatok szerint - csak korlátozott
körben, vagy pedig a vagyon jelentős leértékelése révén van
lehetőség. Azok a szervezetek pedig - elsősorban szövetkezetek és
állami gazdaságok - amelyek e vagyonnal szoros üzleti kapcsolatban
állnak, és a vagyon eredményes működésében érdekeltek - nem
rendelkeznek elegendő szabad tőkével ahhoz, hogy a részvényeket,
üzletrészeket megvásárolják, s ezzel enyhítsenek az élelmiszeripar
forráshiányán. A meghitelezett ideiglenes részvény intézménye e
célokat kívánta szolgálni, ám a megvalósítás jelenlegi módja, az
ingyenes részvény sok kedvezőtlen hatással jár.
Ezek közül az egyik legfontosabb: az ágazat jövedelmezőségi
viszonyai mellett 10-20 évbe is beletelik, amíg az osztalékból a
részvénytulajdonosok is kaphatnak, s ez nem nevezhető valódi
érdekeltségnek. Ez pedig a részvénytársaság csődjét vetíti előre,
hiszen az alapanyagot termelő részvényesek a felvásárlási árak
növelésében érdekeltek, nem pedig a részvénytársaság nyereségében,
amelyet az állam ugyanis teljes egészében elvon még hosszú évekig.
Ez a megoldás megkérdőjelezheti - mint arra most már konkrét
tapasztalatok is utalnak - a külföldi tőke bevonásának lehetőségét.
Kizárólagos tulajdonosi igényt teremt a piac egyes kiválasztott
szereplői számára, s ezzel a törvény - eredeti szándékától eltérően
- nem a versenysemlegesség alapján közelíti meg a tulajdonreformot.
(folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 16:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|