|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia!"
SZER, Világhíradó:
Költségvetés elfogadása
"A krízis-költségvetést jelentős többséggel jóváhagyta az
Országgyűlés, és viszonylag megnyugtató, hogy ez bekövetkezett. Az
alternatíva ugyanis a költségvetési terv elvetése, minden bizonnyal
még súlyosabb helyzetet idézett volna elő, mint amivel egyébként is
számolni kell. Igaz, a kormány azzal kapcsolatban meglehetősen
felelőtlen jóslatokba bocsátkozott, hogy az alternatívától elriassza
a képviselőket, 100 százalékos inflációt, félmilliós
munkanélküliséget emlegetett, amennyiben elmaradna a terv
jóváhagyása."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (12. rész)
|
A szünetet követően az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az illetékes bizottság állásfoglalásának sokszorosítása még nem fejeződött be, s javasolta, hogy az idő jobb kihasználására új napirendi pont megtárgyalásával folytassák a munkát. Indítványozta, hogy - a tárgysorozat némi módosításával - térjenek rá az ülésszak egyik legfontosabb témája, az Országgyűlés megbizatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megvitatására. Utalt arra, hogy a sarkalatos törvények elfogadásával, a köztársasági elnöki intézményről, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvények megalkotásával, és más döntéseivel is az Országgyűlés azonosulását fejezte ki a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodással, az új Országgyűlés megválasztásáig megtervezett politikai menetrenddel, és elviekben a választások időpontjának előrehozatalával is. A politikai pártokról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvények azt biztosítják, hogy Magyarország következő Parlamentje a demokrácia klasszikus szabályai szerint, a jogi kereteket és a tényszerű helyzetet illetően is többpártrendszerű politikai struktúrában legyen megválasztható. A november 26-án megtartott népszavazás eredeménye az Országgyűlés által elképzelthez képest eltérő politikai helyzetet teremtett, ezért az Országgyűlés részéről kívánatos a politikai menetrend értékelése, s állásfoglalás kialakítása a választások célszerű időpontjáról. Emlékeztetett arra, hogy december 8. és 10. között az Országgyűlés tisztségviselői és a kormány vezetői találkoztak az országgyűlési bizottságok elnökeivel, a politikai pártok és az érdekképviseleti szervek vezetőivel. Az értekezlet-sorozat résztvevőinek nagy többsége egyetértett az előrehozott, március második felében tartandó választásokkal. Ennek megvannak a jogi feltételei; az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése módot ad az Országgyűlés megbizatásának rövidítésére, és arra is, hogy a feloszlás napja lehet egy, az erről szóló döntést követő későbbi időpont is. Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy 1990. március 16-át követően kerüljön sor az előrehozott országgyűlési képviselőválasztásokra, melynek kitűzésére - figyelembe véve az országgyűlési képviselők választásáról szóló, törvényben előírt 90 napos felkészülési időt - a köztársaság ideiglenes elnöke jogosult. E megoldással valamennyi törvényi feltételnek eleget teszünk - mutatott rá Fodor István -, ugyanakkor a látszatát is elkerüljük annak, hogy ügyvezető parlamentként hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyekre múlhatatlanúl szükség van a gazdaság működőképessége, a kormányzás folyamatossága érdekében.(folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 13:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|