 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia!"
SZER, Világhíradó:
Költségvetés elfogadása
"A krízis-költségvetést jelentős többséggel jóváhagyta az
Országgyűlés, és viszonylag megnyugtató, hogy ez bekövetkezett. Az
alternatíva ugyanis a költségvetési terv elvetése, minden bizonnyal
még súlyosabb helyzetet idézett volna elő, mint amivel egyébként is
számolni kell. Igaz, a kormány azzal kapcsolatban meglehetősen
felelőtlen jóslatokba bocsátkozott, hogy az alternatívától elriassza
a képviselőket, 100 százalékos inflációt, félmilliós
munkanélküliséget emlegetett, amennyiben elmaradna a terv
jóváhagyása."
|
|
|
|
|
|
 |
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb
lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni
választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési
választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet
alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100
ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek
szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben,
egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról
választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő
választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni
választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek,
pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a
társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön
is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a
mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más
választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás,
amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a
nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen
nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a
kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati
képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy
választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|