 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia!"
SZER, Világhíradó:
Költségvetés elfogadása
"A krízis-költségvetést jelentős többséggel jóváhagyta az
Országgyűlés, és viszonylag megnyugtató, hogy ez bekövetkezett. Az
alternatíva ugyanis a költségvetési terv elvetése, minden bizonnyal
még súlyosabb helyzetet idézett volna elő, mint amivel egyébként is
számolni kell. Igaz, a kormány azzal kapcsolatban meglehetősen
felelőtlen jóslatokba bocsátkozott, hogy az alternatívától elriassza
a képviselőket, 100 százalékos inflációt, félmilliós
munkanélküliséget emlegetett, amennyiben elmaradna a terv
jóváhagyása."
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Abban már korábban megegyezés született, hogy a köztársasági
elnöki intézményt az 1946. évi I. törvény alapján kell létrehozni.
Több kérdésben azonban még vita van. Az MSZMP és az EKA azt
javasolta, hogy a köztársasági elnök legyen a fegyveres erők
főparancsnoka. A harmadik oldal szerint ezt a szerepet a
kormányfőnek kellene betöltenie. Kisebb vita után a harmadik oldal -
véleményének fenntartása mellett - hozzájárult e kérdésben a
konszenzushoz. Az MSZMP szerint a köztársasági elnököt még az idén
kellene megválasztani, mégpedig népszavazással. Az EKA nem
változtatott korábbi álláspontján, miszerint a köztársasági elnököt
csak az új parlament választhatja meg. Tölgyessy Péter (EKA)
ideiglenes megoldást javasolt: az intézményt még az új parlament
megválasztása előtt hozzák létre, de addig a köztársasági elnök
jogkörét a parlament elnöke gyakorolja. Somogyvári István
hangsúlyozta: az MSZMP véleménye szerint azért kellene
népszavazással megválasztani a köztársasági elnököt, hogy nagyobb
legitimitással rendelkezzék, s nem osztotta azt a nézetet, hogy az
elnök túl erős lenne azáltal, ha a nép választaná meg, hiszen
jogkörei behatároltak. Nagy Imre (Harmadik Oldal) egyetértett az
MSZMP érveivel, s rámutatott: a mai átmeneti helyzetben különösen
indokolt az intézmény felállítása, mert a szabad választások
eredményeként kialakuló új parlament várhatóan sok párt
képviselőiből tevődik össze, s ebben a helyzetben nagy szükség lenne
az elnök egyensúlyozó szerepére. Antal József (EKA) hangsúlyozta:
nem az adja meg a köztársasági elnök erejét, hogy a parlament vagy a
nép választja-e meg. Megállapította, hogy az intézmény
megteremtésében konszenzus alakult ki a három oldal között, de az
elnök megválasztásának módjában és időpontjában nincs megegyezés.
Szerinte két fontos kérdés megvitatását a tárgyalássorozat végére
kellene halasztani, amikor a többi nyitva hagyott kérdéset is még
megtárgyalják. Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta ezt a
javaslatot. Véleménye szerint három függőben lévő kérdés van még a
köztársasági elnöki intézmény felállításával kapcsolatban: közjogi
tekintetben a megválasztás módja, a megbizatás időtartama, politikai
értelemben pedig az elnök megválasztásának időpontja.
A három oldal már korábban megegyezett abban, hogy az Állami
Számvevőszék intézményét is az alkotmányban kell szabályozni. Az EKA
nevében Tölgyessy Péter fontosnak tartotta, hogy az Állami
Számvevőszék ne csak utólagos kontrollt gyakoroljon, hanem
előzetesen is ellenőrizzen, ezért az állami költségvetés nagyobb
kifizetései csak az Állami Számvevőszék jóváhagyásával
történhetnének meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|