![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia!"
SZER, Világhíradó:
Költségvetés elfogadása
"A krízis-költségvetést jelentős többséggel jóváhagyta az
Országgyűlés, és viszonylag megnyugtató, hogy ez bekövetkezett. Az
alternatíva ugyanis a költségvetési terv elvetése, minden bizonnyal
még súlyosabb helyzetet idézett volna elő, mint amivel egyébként is
számolni kell. Igaz, a kormány azzal kapcsolatban meglehetősen
felelőtlen jóslatokba bocsátkozott, hogy az alternatívától elriassza
a képviselőket, 100 százalékos inflációt, félmilliós
munkanélküliséget emlegetett, amennyiben elmaradna a terv
jóváhagyása."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Szovjetunió és a magyar ellenzék
|
![](../img/spacer.gif)
Washington, 1989. augusztus 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Valószínűnek látszik, hogy a Szolidaritás vezetésével alakul kormány Lengyelországban - mindössze két hónappal azután, hogy az ellenzék elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon. Nyers Rezső magyar kommunista pártelnök szerint pedig nincs kizárva, hogy Magyarországon is az ellenzék alakít kormányt a jövő évre tervezett választások után. Az osztrák televíziónak Nyers azt mondotta: arra számít, hogy az MSZMP a szavazatok hozzávetőleg egyharmadát szerzi meg. Munkatársunk hírmagyarázata azt elemzi: mit jelent mindez a Szovjetuniónak? - A múlt hónapban Strassbourgban az Európai Parlament előtt mondott beszédében Gorbacsov szovjet elnök és pártvezér minden eddiginél közelebb állt ahhoz, hogy elítélje a Brezsnyev-doktrínát. Tehát a Szovjetunió jogát arra, hogy beavatkozzon a kelet-európai államok belügyeiben. A Brezsnyek-doktrína alapján az úgynevezett szocialista országoknak kötelességük közbelépni, ha valahol veszélybe kerül a szocializmus, tehát a kommunista rezsim. (....) Strassbourgban Gorbacsov elismerte: nincs kizárva, hogy a jövőben - akárcsak a múltban - megváltozik a politikai és a társadalmi rendszer egyes országokban - bár nem nevezte meg, hogy ez hol lehetséges. A belügyekbe való beavatkozás természetesen megengedhetetlen lenne - állította Gorbacsov. Ahromejev marsall - amikor még szovjet vezérkari főnök volt - washintoni látogatásán kereken azt mondotta, hogy Lengyelország és Magyarország, és persze a Varsói Szerződés többi állama is, szabadon megváltoztathatja politikai berendezkedését, vagy akár a semlegességet is választhatja. (folyt.)
1989. augusztus 17., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|