![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"Felhívjuk a magyar kormányt, hogy követelje az ENSZ Biztonsági
Tanácsa összehívását. Követeljük, hogy utasítsa ki az országból azt
a román diplomatát, aki a követsége előtti tüntetők közé hajtott
gépkocsijával.
A Fidesz felhívja Magyarország lakosságát, hogy december 24-én,
szenteste vegyen részt a Hősök terén tartandó ökumenikus
istentiszteleten, amelyet a Romániában szabadságért küzdőkért
ajánlunk fel.
Éljen egy jövőbeni független, demokratikus Románia!"
SZER, Világhíradó:
Költségvetés elfogadása
"A krízis-költségvetést jelentős többséggel jóváhagyta az
Országgyűlés, és viszonylag megnyugtató, hogy ez bekövetkezett. Az
alternatíva ugyanis a költségvetési terv elvetése, minden bizonnyal
még súlyosabb helyzetet idézett volna elő, mint amivel egyébként is
számolni kell. Igaz, a kormány azzal kapcsolatban meglehetősen
felelőtlen jóslatokba bocsátkozott, hogy az alternatívától elriassza
a képviselőket, 100 százalékos inflációt, félmilliós
munkanélküliséget emlegetett, amennyiben elmaradna a terv
jóváhagyása."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar gazdaság esélyei
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. június 14. (SZER, Mérlegen) - Enged-e a szorítás? A gazdasági átalakulás esélyei a világbanki ultimátum után. Balajti Annát hallják: - Szorítással nem lehet engedni - nyilatkozta néhány nappal ezelőtt a Független Jogász Fórum és az Ellenzéki Kerekasztal képviselője: dr. Kónya Imre. A demokráciát nem jogszabályokkal kell megteremteni, hanem éppen az általában jogszabályokból font akadályok eltávolításával. A társadalmi szerveződést hagyni kell, és nem keretek közé szorítani. Valóban a jelenlegi kormány bonne-ban gyártja a törvényjavaslatokat, hogy milyen minőségben - varangy-e, vagy királyfi? - maga sem tudja eldönteni. Németh Miklós miniszterelnök erről a Kossuth Rádióban: "Bennem személy szerint is felmerült egyszer-kétszer, hogy talán jó lenne, ha nem lennék, vagy a kormányból többen nem lennének benne a Politikai Bizottságban, és íly módon a szétválást kifejeznénk most, amikor egy olyan gyakorlattól igyekszünk elszakadni, amikor valóban minden döntést előbb a Politikai Bizottság szentesített, és az államra nem maradt más, mint hogy azt végrehajtsa." Aztán ahogy tovább hallgatjuk kiderül: mégsem királyfi. Ha jól belegondolunk és előregondolunk: amikor majd koalíció lesz, mindenki egy párt jelöltjeként vállal majd kormányzati funkciót. A pártfrakció - azaz a parlamenti csoport - és a végrehajtó hatalom emberei között szükséges a szoros együttműködés, másképpen a koalíció meggyengül, netán fel is borul, és kormányozhatatlanná válik az ország. Furcsa elképzelések a jövőbeni parlament szerepéről. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Magyar gazdaság - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A jelenlegi: szinte stréberül megszavaz bármit - és bárminek az ellenkezőjét. Bős-Nagymarost, vagy az építkezés felfüggesztését, decemberben a költségvetést, most az azt módosító csomagtervet. A képviselők 75 százalékát kitevő MSZMP-frakció jól működik. Most az a feladat, hogy leszavazzuk decemberi önmagunkat? - kérdezik, s teszik. Világbanki ultimátumra, a készenléti hitel kifizetésének felfüggesztésére volt szükség ahhoz, hogy a kormány a költségvetési kiadásokat csökkentő csomagtervet tárjon az Országgyűlés elé. S hogy bevallja - Békesi László pénzügyminiszter szavaival - a csomagterv elfogadása nélkül elkerülhetetlen a gazdasági összeomlás. Pedig a tavaly aláírt hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalap február 15-ikén egyszer már módosította. Mivel a költségvetési hiány már akkor túllépte az egész évre vállalt 10 milliárd forintot. Az államháztartás látványos összeomlása csak egyik - feltehetően legnyomósabb - oka annak, hogy vélhetően enyhül a párt gazdaságot és társadalmat folyondárként befonó szorítása. Fontos tényező, hogy az MSZMP oszlásnak indult. Bár a fegyveres hatalom változatlanul a kezében van, az egymással vetekedő frakciók maguk sem tudják, melyik csoport mögött mekkora erő áll, s a fegyverekkel egymást legalább annyira veszélyeztetik, mint a civil társadalmat. Az MSZMP számára intő példa a lengyel választások tapasztalata, s feltételezhető egy globális szovjet jóváhagyás megléte is a világpiaci nyitáshoz. Erre utalnak azok a közgazdasági sajtóban megjelent hírek is, melyek szerint a szovjet fél hajlandó tárgyalni a kétoldalú kereskedelem dollárelszámolásra való átállításáról. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Magyar gazdaság - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Cseppet sem elhanyagolható a világpolitikai tér másik irányból ható tényezője: nevezetesen Bush amerikai elnök magyarországi látogatása, s az Egyesült Államoktól várható, ígért kereskedelmi kedvezmények. S ne feledjük: a belpolitikai helyzet ma még megengedi, hogy úgy tűnjön, az MSZMP önként ült le tárgyalni. Ennek kedvező, esetleg konkrétan pengő nyugati visszahangját is elkönyvelheti. Június 16-ika, az 1956-os forradalom mártírjainak gyásznapja után esetleg az önkéntességet felválthatja a kényszer. A tárgyalások az MSZMP és az ellenzéki csoportok között tegnap, június 13-ikán megkezdődtek, a szabad választások előkészítése a cél. Az Ellenzéki Kerekasztal szerint ehhez az előfeltételek: a párt vonuljon ki a munkahelyekről; szüntessék meg a fegyveres testületek pártirányítását; oszlassák fel a Munkásőrséget; vonják be a civileknek kiadott fegyvereket; osszák fel a pártvagyon döntő részét a többi szervezet között. Ezek a követelések egyúttal kiinduló alapját képeznék a tényleges gazdasági elmozdulásnak. A munkahelyi pártszervezetek és a Munkásőrség megszünése azonnal tetemes költség-megtakarítással járna. De legalább ilyen fontos a gazdaságot stabilizáló tényező lenne a kiegyezés maga: az MSZMP politikai egyeduralmának megszűnése. Vissi Ferenc, az árhivatal elnöke az infláció kezeléséről nyilatkozott egy rádióinterjúban és megállapította: Nyugaton békeidőben a várakozások bizonyos értelemben a gazdaság állapotától, a konjunktúra-viszonyoktól függnek. Itt Magyarországon a politikai eseményektől. A vezetők, a közszereplést vállalók megnyilvánulásaitól. A riporter kérdése: a gazdasági szükségállapotról, csődhangulatról szóló kijelentések tehát inflációt idéznek elő? Vissi: ezek a megnyilatkozások a legnagyobb mértékben dezorganizálják a gazdaságot. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Magyar gazdaság - 3. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Az utóbbi hónapok sajtóját olvasva felmerül az emberben a kérdés: vajon a sok hasznos kritika és önkritika mellett nemegyszer nem tudatos bizonytalanság és félelemkeltés húzódott-e meg a közgazdasági híradások mögött? Furcsa módon a június 12-iki, hétfői Magyar Nemzetben megjelent az optimista fecske: Asztalos László György pénzügypolitikus cikke. Ami ugyan azt firtatja, honnan szerezzünk 3000 milliárd forintot - termékben és szolgáltatásban az ország körülbelül három év alatt hoz létre ennyi értéket - szerinte ugyanis Magyarország gazdasági újjáépítése ennyibe kerülne. Asztalos optimista. Véleménye szerint alapvetően belső forrásokra, a lakosság vállalkozó kedvére építve az ezredfordulóig Magyarország elérné az 1988-as osztrák termelési, fogyasztási és szociálpolitikai színvonalat. Nos, nem tudom, hogy pont 2000-re, s az osztrák 1988-asat, de én is biztos vagyok benne, ez az ország csodákra lenne képes, a jelenlegi agyongyötört állapotából is rohamosan felépülne, ha az emberek végre visszakapnák, visszaszereznék félelem nélküli politikai méltóságukat. A tényleges politikai hatalommegosztás valószínűleg egy lassú tisztulási folyamat lesz. De a gazdaságirányítás és államigazgatás minden szintjét érintenie kell. Egyedül ez a folyamat teremt garanciát az állanháztartás egyensúlyának megőrzésére, a gazdasági átalakulásra, stabilizációra. Így értelmezhető a Gazdasági Kamara állásfoglalása is a kormány csomagtervéről, mely szerint a piacot nem felépíteni kell, hanem a piac működésének a korlátait kell felszámolni. A veszteséget kompenzáló állami támogatási rendszert váltsa fel egy, a fejlesztést ösztönző támogatási rend. A vállalatok kapjanak jogot devizaköveteléseik és tartozásaik önálló számlavezetésére. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Magyar gazdaság - 4. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Ne a beruházásokra felvett új hitelekből törlesszék a ki tudja mire elfolyt eddigi kölcsönök terheit. A kibontakozás eszköze, a magyar forint korlátozott külső konvertibilitásának megteremtése. A kormánynak a csomagtervről nemcsak a termelőkkel, vállalkozókkal, de a munkavállalók és fogyasztók érdekvédelmi szervezeteivel is meg kell állapodnia. A SZOT egyedül nem kompetens a megegyezésre. Viszont a Független Szakszerveztek Demokratikus Ligája csak a szakszervezeti vagyon megosztásáról való megegyezés után hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. A Liga szerint eredményesebb lenne, ha az egyeztető tárgyalásokon a kormányzat és a szakszervezetek mellett a munkáltatók képviselői és a független politikai szervezetek szakértői is részt vennének. Addig is, míg az érdekvédelem felső szintje megszerveződik, elismerést érdemel a gyomaendrői kazángyártók kitartása. Július elsejétől önálló vállalat lesz a gyomaendrődi. Ráadásul 150 békéscsabai dolgozó is kijelentette, hogy ők is el kívánnak szakadni a vállalati központtól, mivel a nagylétszámú adminisztratív apparátust egyedül nem tudják eltartani. A sztrájkok a jelek szerint nem voltak hiábavalóak. +++
1989. június 14., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|