Rendszerváltás és az MTI

	Kommentár a parlament munkájáról
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Magyar híradó) - Hamburger Mihály kommentárja azt igyekszik felderíteni, vajon milyen rugók mozgatják a képviselők többségét, azaz a kommunista párt tagjait, és ez most miben mutatkozott meg. - A parlament, a kormány, sőt még a parlament csekélyszámú ellenzéki képviselője is mind-mind önmagukat ünneplik. A kormány hivatalos lapja, a Magyar Hírlap történelmi ülésszakról vezércikkezik. Az ellenzéki képviselők szerint velük a rég eltemetett demokrácia jutott vissza a parlamentbe. Németh Miklós miniszterelnök pedig az MTI munkatársának kijelentette: a kormány és a parlament együttműködésében helyreállt a parlamentális demokrácia. Vajon igazolja-e ezt a derülátást a parlament ülésének első két napja? Tényleg visszaszerzi-e a parlament az ország bizalmát? A kérdések megválaszolásához talán elég Németh Miklós megnyitóbeszédére és a kérdések megtárgyalásának időzítésére vetni egy pillantást. Németh Miklós leszögezte: hiba volt, hogy a kormány és a parlament olyan kérdések megtárgyalását engedte át az MSZMP-nek és a kerekasztal többi résztvevőjének, amelyek az ő hatáskörébe tartoznak. A megtárgyalandó kérdések sorrendjének az összeállításával viszont a parlament azt a látszatot kelti, mintha szembeszegült volna a hatalmi párttal. A parlament önálló fellépését az látszik igazolni, hogy az október 17-ikén kezdődő ülésszakra halasztotta mindazoknak a fontos kérdéseknek a megtárgyalását, amelyekben megállapodás született a kerekasztal-tárgyalásokon, és amelyeket a hét elején az MSZMP Központi Bizottsága is jóváhagyott. (folyt.) 1989. szeptember 27., szerda
Vissza »

	- Kommentár a parlament munkájáról - 1. folyt.
Októberre halasztották az alkotmány-módosítást, addig is konzerválva azt az alkotmányt, amely a párt vezető szerepét rögzíti, valamint a párttörvény, a választójogi törvény, a köztársasági elnök megválasztásáról és az alkotmánybíróságról szóló törvény megvitatását, melyek az oly sokat hangoztatott békés átmenetet és esélyegyenlőséget hivatottak megteremteni. Ugyancsak az október 17-iki szakaszra halasztották október 23-ika megünneplésének kérdését. De gyanús ez a független fellépés. A parlament vajon miért éppen a halogatással bizonyítja váratlanul felfedezett függetlenségét? Miért nem úgy, hogy azokban a kérdésekben próbál döntést hozni, amelyekben a kerekasztal-tárgyalásokon nem egyeztek meg, mint például a Munkásőrség sorsa, vagy a munkahelyi pártszervezetek ügyében. Németh Miklós legutóbbi interjújában erre vonatkozóan van egy árulkodó mondat: "Nem tudtam megakadályozni, hogy a párt különböző fórumai konkrét ügyekben a kormányra kötelező határozatot hozzanak". És hozzáteszi: "így volt ez például a pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban". A parlament a napirend összeállításával tehát mintha fellázadt volna a Pozsgay vezetette MSZMP tárgyalóküldöttség lázas siettsége ellen. De egyúttal fellázadt a legitimitását kétségbe vonó kerekasztal-tárgyalás ellen is. Sajnos, sokkal valószínűbb - tisztelet a kivételnek -, hogy óvatos kivárásról van szó. (folyt.) 1989. szeptember 27., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kommentár a parlament munkájáról - 2. folyt.
Mit lehet tudni - látszik mondani a jelenlegi Országgyűlést meghatározó többség -, mielőbb megtárgyaljuk az útlevél további leberalizálásáról, a ki- és bevándorlásról szóló törvényt, hiszen erről nem lesz vita a 6-ikán kezdődő pártkongresszuson, tehát ebből nem lehet baj. De tanácsos később dönteni a lényeges, gyakorlati kérdésekben már a lezajlott pártkongresszus kimenetelének ismeretében, vagyis az október 17-ikén kezdődő ülésszakon. Mert ma még nem tudják az Országgyűlés kommunista tagjai, hogy mi lesz az MSZMP-kongresszuson, melyik csoport kerekedik felül. Október 17-ikén már tudni fogják. Világos tehát, hogy az MSZMP-többségű parlament nagyonis odafigyel a hatalmon lévő pártra, legfeljebb a korábbi kézi vezérlést a kivárás váltotta fel. +++ 1989. szeptember 27., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »