Rendszerváltás és az MTI

	Keletnémet menekültek Magyarországon
Köln, 1989. augusztus 11. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Kedves hallgatóink A ma reggel megjelent nyugatnémet napilapokból összeállított sajtószemlénket hallják. Témánk: a keletnémet menekülthullám, és ennek kihatásai Magyarországra. A Badische Zeitung a keletnémet menekülőkkel kapcsolatban Magyarország helyzetét elemzi. Idézzük: - A magyarok be akarták bizonyítani, hogy mennyire alkalmazkodtak a nyugat-európai szokásokhoz, mennyi szabadságot engedhetnek már most - félúton a demokrácia felé - országukban, és most teljesen belekeveredtek a két német államnak a mozgásszabadságról és az emberi jogokról folyó konfliktusába. A keletnémet polgárok ezrei a messzemenően nyitott határokban látják az egyetlen lehetőséget az NSZEP rezsim pórázon tartása elől való menekülésre. Ezzel azonban kettős nyomásnak is kiteszik a Duna menti reformkommunistákat. Kelet-Berlin a magyarországi utazások megszüntetésével fenyeget, a Szövetségi Köztársaság pedig azokra a kötelezettségekre emlékeztet, amelyek a helsinki egyezmény és az ENSZ menekültügyi konvenciójának aláírásából erednek. Saját erejéből nem tudja magát kiszabadítani ebből a dilemmából a budapesti kormány. Amennyiben ismét visszaállítja a nyugati határon a határzárát, saját lakossága előtt is Honecker fogdmegjévé teszi magát, és sokat veszít hiteléből. Csak Bonn és Kelet-Berlin közötti megállapodások tudnak ilyen visszaesést megakadályozni. De vajon érdeke egyáltalán Honeckernek Budapest terhermentesítése? Vajon nem érzi itt annak lehetőségét, hogy a messze előrejutottt magyarokat ismét visszakényszerítse az egységes szocialista menetelésbe? - teszi fel a kérdést a Badische Zeitung. (folyt.) 1989. augusztus 11., péntek
Vissza »

	- Menekültek Magyarországon - 1. folyt.
A Süddeutsche Zeitung Magyarország dilemmájával foglalkozik, hogy hogyan is lehetne megoldani a keletnémet menekülési hullámból eredő problémákat. A lap utal arra, hogy a magyarok csatlakoztak az ENSZ menekültügyi konvenciójához, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra végrehajtási törvényeket a menedékjog elismerésével kapcsolatban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága előreláthatólag ősszel nyitja majd meg budapesti irodáját. E bevezető szavak után a következőket írja a Süddeutsche Zeitung: - Ebben a helyzetben teljesen váratlanul érte Budapestet az NDK-polgárok hirtelen rohama, akik Magyarországon keresztül a Szövetségi Köztársaságba próbálnak menekülni, és ez a kormányt konfliktushelyzetbe hozta. Az eddigiekhez hasonlóan visszatoloncolhatja-e az NDK-ból érkező menekülteket - tekintettel az NDK-ra, és a Budapest, illetve a Kelet-Berlin között megkötött hatályos szerződésekre? Vagy pedig a menekültügyi konvenció szellemében és tartalmának értelmében politikai menedéket kell adnia a keletnémet menekülteknek és a Szövetségi Köztársaságba való továbbutazás lehetőségét biztosítania? A lap beszámol arról, hogy eddig a magyarok formalista módon jártak el az NDK-ból érkező menekültekkel. Budapest ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy az NDK-polgárok nem tekinthetők üldözötteknek az ENSZ menekültügyi konvenciója szellemében, és különben is ezek a személyek tovább akarnak utazni -, tehát a magyarok nem tekinthetők illetékeseknek ezen polgárok ügyeinek intézésére. A Süddeutsche Zeitung kihangsúlyozza, hogy időközben Magyarországon fontolóra veszik a jugoszláv modellt, amely talán megfelelő megoldás lenne a keletnémet menekültek problémájának megoldására. (folyt.) 1989. augusztus 11., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Menekültek Magyarországon - 2. folyt.
Jugoszlávia 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi konvenciójához, és igen szigorúan, ugyanakkor nem bürokratikusan tartja be ezen okmány előírásait. A lap igen fontosnak - és a magyarok számára követendőnek - tartja, hogy a jugoszlávok az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatáskörébe utalták át a menedékjogi kérelmek eldöntését -, amelyet azután a belgrádi belügyminisztérium minden további nélkül elfogad. A Süddeutsche Zeitung azt is bebizonyítja, hogy ez a modell a továbbutazni szándékozó NDK-polgárokkal kapcsolatos dilemmát is feloldaná. A Jugoszláviába érkező évi 4500 menekült kétharmada Romániából érkezik illegális úton, és igen sokan közülük a magyar kisebbséghez tartoznak. Ők - miután megkapják a politikai menedékjogot - minden további nélkül továbbutazhatnak Magyarországra. Mi több: az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó bizotttsága Belgrádban szorosan együttműködik a magyar nagykövetséggel. A Süddeutsche Zeitung magyar vonatkozású cikkét ismertettük. +++ 1989. augusztus 11., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »