Rendszerváltás és az MTI

	A miniszterelnök a regionális biztonság erősítésére vonatkozó MSZMP-kezdeményezésről (1. rész)
1989. szeptember 11., hétfő - Németh Miklós miniszterelnök az alábbiakban válaszolt az MTI kérdéseire: x Az MSZMP Központi Bizottsága által közzétett kezdeményezés tulajdonképpen a magyar kormány számára megfogalmazott javaslat. Hogy vélekedik Ön kormányfőként a kezdeményezés tartalmáról és előbb említett formai jegyeiről? - A tartalmával és szándékaival messzemenően egyetértek, bár van egy eleme, ami félreérthető, erre még visszatérek. Egyetértek úgy is, mint a kezdeményezést aláíró testület tagja, s úgy is, mint a javaslatok címzettje, a kormány elnöke. Azért hangsúlyozom, hogy mint KB-tag is egyetértek, mert ez nincs így minden testületi döntésnél, és szerintem fontos, hogy a közvélemény ezt tudja. x Szerintünk is fontos, megmondaná tehát, hogy milyen döntésre gondol? - Mint legfrissebb ilyen példát, a pártszervezetek munkahelyi jelenlétének kérdését említeném. Én azzal a kisebbséggel szavaztam, amelyik szerint nem helyes a pártok munkahelyi szerveződését lehetővé tenni. x Térjünk vissza az MSZMP KB biztonságpolitikai kezdeményezésére. Igényel ez változást a kormány politikájában? - Egyáltalán nem, hiszen a javasolt lépés beilleszthető abba a nemzeti védelmi stratégiába, amelyet a kormány készít elő és rövidesen megtárgyal. A biztonsági övezet létrehozásához szükséges operatív lépéseket már korábban megkezdtük, együttműködést kezdeményezve Jugoszlávia és Ausztria kormányaival. x Miben látja a magyar regionális biztonságpolitikai kezdeményezés lényegét? - Az MSZMP KB azt javasolta a magyar kormánynak, hogy tegyen lépéseket a jószomszédi viszony kiteljesítésére. Kormányunk eddig is ezt tette, és egyetértünk azzal, hogy további lépésekre is sor kerüljön. Ezt magam is elsőrendű fontosságú nemzeti érdeknek tartom. A biztonsági övezet létesítése a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv jószomszédi kapcsolatokat tovább javíthatja, és minden bizonnyal tovább is javítja. Osztom azt a véleményt, hogy a biztonságpolitika nemcsak katonapolitikai összetevőkből áll. Kétségtelen, hogy minden összehangolt, kölcsönösségen alapuló leszerelési lépés a biztonságot erősíti. (folyt.köv.) 1989. szeptember 11., hétfő 19:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A miniszterelnök a regionális biztonság erősítésére vonatkozó MSZMP-kezdeményezésről (2. rész)
Ugyanakkor a magyar nemzet biztonságát más természetű politikai lépések is növelik. Így: - az újszerű gazdasági-kereskedelmi formák kezdeményezése, beleértve a szabadkereskedelmi övezetek létesítését is; - a környezetvédelmi lépések összehangolása, beleértve közös tájvédelmi körzetek kialakítását is; - a kulturális, turisztikai és kishatármenti forgalom fejlesztése. Ebben az évben a kormány a fent felsorolt területeken számos kezdeményezést, konkrét lépést tett. Örvendetes, hogy a Szovjetunió kormánya ezekben a kérdésekben konstruktív és együttműködő partner. Cehszlovákiával vannak nehézségeink. Ezek áthidalhatók, és a magyar kormány erre állhatatosan is törekszik. Romániával, sajnos még az érdemi tárgyalások kezdeményezése sem járt eredménnyel. x Mostanában bírálatok érik belülről a magyar kormány külpolitikáját. Eszerint lépéseivel kiváltja a környező szocialista országok támadásait. Mi erről a véleménye? - Szerintem a magyar kormány törekvései a külpolitikai önállóság növelésére - a nemzeti függetlenség érvényesítése alapján - a magyar közvélemény teljes egyetértésével találkoznak. Szélsőbalról és szélsőjobbról is jelentkeznek azonban olyan csoportok, amelyeknek más a véleményük. Szélsőjobbról keveslik azt, amit teszünk, és az ország geopolitikai helyzetével nem számolva, olyan lépéseket követelnek, amelyek elszigetelnének és szembe állítanának bennünket a környező népekkel. Ez az elszigeteltség nem lehet nemzeti érdekünk. Szélsőbalról pedig azonosulnak azokkal a bírálatokkal, amelyeket egyes szocialista országok vezetése intéz a magyar kormány címére saját belső politikai feszültségeinek levezetésére. Azt hiszem, felesleges azt bizonygatnom, hogy a külső bírálatokkal való kritikátlan azonosulás nem szolgálja a magyar nép érdekeit. x Lehetségesnek tartja, hogy a kormány ebben az évben újból 5,5 milliárddal csökkentse a védelemre fordítandó összeg nagyságát? Ez ugyanis az MSZMP KB javaslata. (folyt.köv.) 1989. szeptember 11., hétfő 19:22
Vissza »

	A miniszterelnök a regionális biztonság erősítésére vonatkozó MSZMP-kezdeményezésről (3. rész)
- Pontosan ez az az eleme a javaslatnak, amiről az elején azt mondtam, hogy félreérthető. Ezt lehetetlennek tartom. Ez a javaslat csakis félreértésen alapulhat. A kormány ugyanis ebben az évben már csökkentette 5,5 milliárddal a költségvetés védelmi kiadásait, s erre utal az MSZMP KB kezdeményezése. x Hol tart a kormány a védelmi stratégia kidolgozásában? - A kormányzati szervek belső egyeztetésének stádiumában vagyunk. Részletekről nem kívánok nyilatkozni. Alapvető cél, hogy a magyar biztonságpolitikát az európai hagyományos erőegyensúlyban helyezzük el. Nukleáris háborúban ugyanis a magyar biztonság egyszerűen nem értelmezhető. Ezen az alapon lehetséges a hadsereg létszámának jelentős mérvű csökkentése, olyan, a mostaninál jobb minőségű védelmi erő kiépítése, amely a hivatásos állományra a mostaninál lényegesen erőteljesebben támaszkodik. Ebben a koncepcióban a jelenleg itt állomásozó szovjet szárazföldi haderőre - 3 hadosztály - nincs szükség. A szovjet csapatok teljes kivonása tehát nem lehet politikai nyomás tárgya. Ez belpolitikailag az új védelmi stratégiára történő áttérésnek, külpolitikailag az európai erőegyensúly alakulásának, a katonai tömbök megszüntetésének függvénye, vagyis biztos, hogy többéves folyamat. El kell helyezni a honvédelmet a kormányzaton és az államszervezeten belül is. Ez a nemzeti karakter előtérbe helyezését jelenti a hadseregben, és egyben alkotmányos garanciát arra is, hogy a fegyveres erők magatartásukkal a demokratikus átmenet békés jellegét támogatják. A hadsereg eddigi reformintézkedéseivel - a közvetlen pártirányítás megszüntetése, az alternatív szolgálat bevezetése, a sorkatonai szolgálat egyes elemeinek fejlesztése, a nyilvánosság növelésének egyes lépései - már ezt az utat járja. (MTI) 1989. szeptember 11., hétfő 19:33
Vissza »