Rendszerváltás és az MTI

	El nem kötelezettek - nightlead (1.rész)
Márkus Gyula és B. Walkó György, az MTI tudósítói jelentik: Belgrád, 1989. szeptember 4. (MTI-tud.) - Az uj-belgrádi Száva kongresszusi központban hétfőn délelőtt megnyílt az el nem kötelezett országok 9. csúcskonferenciája, amely az új nemzetközi feltételekhez igazítja a mozgalom stratégiáját és taktikáját. A konferencián 56 államfő és mintegy 20 kormányfő vesz részt. Összesen több mint 160 küldöttség van jelen. A tanácskozáson első alkalommal képviselteti magát Magyarország, amely vendégként vehet részt az üléseken. A delegációt Horn Gyula külügyminiszter vezeti, és tagja Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete. A Száva központ fellobogózott épületeben nem sokkal 10 óra után kezdődött meg az első plenéris ülés. A konferenciát Robert Mugabe zimbabwei államfő, a mozgalom soros elnöke nyilvánította megnyitottnak, majd javaslatára, közfelkiáltással, megválasztották a találkozó elnökévé Janez Drnovseket, a jugoszláv államelnökség elnökét. A résztvevők küldöttséget választottak, amely virágcsokrot helyezett el a néhai Tito elnök sírján. A csúcskonferencián felvették az el nem kötelezettek sorába a Venezuelai Köztársaságot, amely a mozgalom 102. tagállama lett. Janez Drnovsek beszédében javaslatot tett arra, hogy az elmaradottság és az adósságválság megvitatására hívjanak össze új Észak-Dél konferenciát. A jugoszláv vezető méltatta a nemzetközi életben bekövetkezett pozitív változásokat, de rámutatott arra, hogy a világgazdaságban még nem következett be enyhülés, s ez napjaink legnagyobb ellentmondásává vált. A fejlődő országok problémáit a legnyilvánvalóbban az adósságválság mutatja: a magas kamatok miatt kiáramlanak az erőforrások, a fejlődés sok helyütt holtpontra jutott, állandóan növekszik a szociális feszültség. Ezért a fejlett országokat terheli a felelősség - szögezte le. Hozzáfűzte, hogy a fejlesztési problémák szorosan összefüggnek a leszereléssel és hangoztatta, hogy a leszerelés folyamatában az el nem kötelezett országoknak is részt kell venniük. Figyelmeztetett arra, hogy a környezetszennyeződés nagy veszélyekkel fenyeget. Különösen aggasztónak nevezte, hogy sok fejlődő ország a környezetét fenyegető, elavult technológiát importál a fejlett államokból. (folyt.) 1989. szeptember 4., hétfő 19:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	El nem kötelezettek - nightlead (2.rész)
- Az egyéni szabadságjogok - mutatott rá végül - mindinkább a civilizáció közös vívmányává válnak. Ezért ezeket be kell építeni az el nem kötelezett mozgalom alapvető értékei közé. Az értekezleten felszólalt Pézer de Cuéllar ENSZ-főtitkár, aki méltatta az el nem kötelezett mozgalom nagy érdemeit. Külön kitért a néhai Tito elnök kiemelkedő szerepére. - 28 évvel ezelőtt az első csúcskonferencia idején a világ még két, egymással élesen szemben álló táborra oszlott, de most kedvezően változott a két nagyhatalom viszonya - mutatott rá a főtitkár - számos regionális konfliktus rendezésében előrelépés történt. Sok helyütt fennmaradt azonban a feszültség és az erőszak. A megoldandó feladatok sorában említette az iraki-iráni béke megszilárdítását, az Afganisztánnal, Namibiával és több más feszültséggóccal kapcsolatos teendőket. - Szomorú tény - hangoztatta -, hogy a még mindig megoldatlan nemzetközi konfliktusok el nem kötelezett országokat érintenek. Újra kell értékelni az országcsoportok szerepét, az elkötelezett és el nem kötelezett államok egyaránt tapasztalhatták a végtelen viták és viszályok terméketlenségét. Mindannyian új problémákkal állnak szemben, mint például a környezetvédelem, az illegális kábítószerkereskedelem. Sok még a teendő az emberi jogok maradéktalan érvényesítése terén, s nagy szükség van arra, hogy magas politikai szinten megteremtsék az Észak-Dél témakör sokoldalú elemzésének feltételeit. A tanácskozás felszólalói tartották magukat ahhoz a javaslathoz, hogy egy-egy beszéd rövid és átfogó legyen, ne lépje túl a 20 perces időtartamot. A plenáris ülésen egymás után kaptak szót a mozgalom tekintélyes személyiségei: Hoszni Mubarak egyiptomi, Kenneth David Kaunda zambiai, Carlos Andres Pérez venezuelai elnök, valamint Jasszer Arafat palesztin vezető. A délutáni szünetben sajtóértekezletet tartott Reinaldo Figueredo venazuelai külügyminiszter, aki bejelentette, hogy országa indítványozta: jövőre tartson csúcsértekezletet a kőolajexportáló országok szervezete, az OPEC. Utalt arra, hogy a szervezeten belül nincs egyetértés a fő irányvonalat illetően, és hangsúlyozta a közös stratégia megteremtésének szükségességét. A délutáni és esti plenáris ülésen újabb állam- és kormányfők kaptak szót, s emelett bizottságok is megkezdték munkájukat. +++ 1989. szeptember 4., hétfő 19:32
Vissza »