 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
Kéthly temetése
|
---------------
London, 1990. október 20. (BBC, Panoráma) - Tudósítónk
interjújának témája a Kéthly Anna újratemetésének időpontja körül
kialakult vita. Erről kérdezte Mécs Imrét, a Történelmi Igazságtétel
Bizottság egyik alapító tagját.
- A hét közepén minden különösebb külsőség nélkül Budapestre
szállították Kéthly Anna hamvait. Azért, hogy október 23-ikán a
híres 301-es parcellában leljen végső nyughelyet.
A hazaszállítást követően már tiltakozott a Szociáldemokrata
Párt vezetője, kijelentvén, hogy a jelenlegi politikai helyzet
alkalmatlan erre a kegyeletteljes aktusra. Mécs Imre a Történelmi
Izgazságtétel Bizottságának az alapító tagja is fenntartásait
hangoztatta. Ön azt javasolta, hogy a 301-es parcella helyett a
nemzeti panteonban helyezzék örök nyugalomra Kéthly Anna hamvait.
Milyen megfontolásból javasolta ezt?
- Egyrészt a 301-es parcellában álláspontom szerint kizárólag
kivégzettek, és az akkor a harcokban meghaltak nyughelye legyen és
ennek a homogenitását meg kell őrizni. Ha ugyanis ebből engedünk,
akkor egy lavina indul meg és nincs az a rendező elv, és nincs az a
bizottság, amely ezt szabályozni tudná. Így tiszta dolog ez, hogy mi
évtizedeken keresztül a kivégzettekhez járhattunk ki lopva, a
hozzátartozók és az a néhány ember, aki elég bátor volt és tudott
erről. Úgy gondolom, hogy ezt meg kell őrizni és nem szabad ebből
egy pót-panteont csinálni.
Én rendkívül nagy történelmi személyiségnek tekintem Kéthly
Annát, nagyon tiszta multú személyiség, akinek fontos szerepe volt
nemcsak a hazai szociáldemokráciának az építésében, hanem a magyar
demokráciának az építésében és az 1956-os Nagy Imre vezette nemzeti
kormány tagjaként kint külföldön védte az igazunkat. (folyt.)
1990. október 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|