 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
 |
Kooszorúzások az aradi vértanúk napján (2.rész)
|
Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi
vértanúk emlékére megtartott koszorúzási ünnepségen Für Lajos
honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok
Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel
adta vissza Száraz György A nagyszerű halál című, a gyulai vár
színpadán az 1970-es években bemutatott művében. E két gyulai naphoz
hasonlóan ötszáz éve él félelmek és remények közt hánykódva a
magyarság, s csak átmenetileg tudott egyik érzés a másikon
felülemelkedni.
A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen
gránittömbből faragták volna őket - mondotta a miniszter. Az Aradon
141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más
nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt
vállalni sorsukat. Ha azt akarjuk, hogy talpra álljon az ország, e
tanításról nem feledkezhetünk meg. Mártírjaink áldozatvállalásának
példája sem a magyarságtól, sem a Kárpát-medence más népeitől nem
vehető el. Az aradiak vértanúsága az egész nemzeti közgondolkodásnak
a része, s az is marad, míg magyarok élnek a kárpát-medencében -
fejezte be emlékbeszédét Für Lajos.
X X X
Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított
emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész
alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a
település régi városrészében a polgárok, a város vezetői, valamint a
parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. Az emlékmű
létrehozása a település lakóinak összefogása eredményeként vált
lehetővé; a költségekhez hozzájárult a Dunapentele Baráti Kör,
valamint a városban lévő szervezetek, intézmények, vállalatok nagy
része. (MTI)
1990. október 6., szombat 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|