|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - Moszkvából nézve
|
München, 1989. december 20. (SZER, A mai nap) - A romániai események kellemetlen helyzetbe hozták a Szovjetuniót és Gorbacsov elnököt. - Hogyan reagáltak a szovjet politikusok? - Sevarnadze, szovjet külügyminisztert Brüsszelben konfrontálták az újságírók a temesvári vérengzés hírével. Sevarnadze rendkívül óvatosan válaszolt, közölte, hogy vannak "bizonyos információi" arról, hogy "kellemetlen dolgok történtek" Romániában. Csak annyit mondhatok, hogy "ha valóban kár esett" emberéletekben akkor elítélem. Sevarnadze állásfoglalását visszhangozta a szovjet külügyminisztérium tákékoztatási osztályának vezető helyettese. Bevezetőben kijelentette, hogy a romániai hírek ellentmondók és nehéz világos képet alkotni a történtekről. A Szovjetunió álláspontja az, hogy ami Romániában és más kommunista államokban történik, az kizárólag az ott élő népre tartozik. Elmondta a továbbiakban, hogy a román állami utazási iroda nem vesz fel megrendeléseket szovjet turistáktól és ezt többek között szállodai helyhiánnyal és rossz időjárási viszonyokkal indokolja meg. A TASZSZ hírügynökség arról számol be, hogy a határforgalmat erősen korlátozták a románok és Bukarestben feszült a légkör. A középületeket és a gyárakat fegyveresek veszik körül, az utcákon is szokatlanul sok fegyverest lehet látni.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Románia - Moszkvából nézve - 1.folyt.
|
Már ezekből a megnyilvánulásokból is érezhető, hogy a moszkvai vezetőség számára komoly problémát okoznak a romániai véres események. Az év folyamán a Varsói Szerződés tagállamaiban a kommunista egyeduralom felszámolásának a problémájával kellett szembenézniök. Romániában ezzel szemben éppen az ellenkezője történt. A Ceausescu-féle diktatúra igyekszik minden eszközzel hatalmon maradni. Ez a diktatúra pedig nincsen ínyére a szovjet vezetőségnek. Nincsen összhangban Gorbacsov közös Európa Ház címszó néven propagált politikájával. Gorbacsov igyekszik a civilizált világ részévé tenni a Szovjetuniót, ugyanakkor nem hajlandó beavatkozni más szocialista államok belügyeibe. A Kreml Romániával kapcsolatban már többször jelezte, hogy jó volna, ha Ceausescu tanulna abból, ami Románia körül a reformkommunista államokban történik. Ceausescu a jelzésekre nem reagált. A Varsói Szerződés júliusi, Bukarestben tartott csúcskonferenciáján viszont Gorbacsov világossá tette, hogy elmúltak azok az idők, amikor a Szovjetunió katonai eszközökkel kényszerített távozásra nekik nem tetsző politikai vezetőket. Nyugati politikai megfigyelők szerint azonban Moszkvának más eszközei is lehetnek Romániával szemben. A román külkereskedelem 30 százaléka a Szovjetunióba irányul és itt szerzi be Románia nyersolaj-szükségletének jelentős részét, mintegy 5 millió tonnát évenként. Ilyen szovjet gazdasági kényszeritő intézkedések azonban példa nélkül állóak lennének egy szövetséges országgal szemben és megszervezésük a nehézkes KGST-én belül rendkívül nehéz volna.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Románia - Moszkvából nézve - 2.folyt.
|
Nem csekély problémát okozhat Moszkva számára az a körülmény is, hogy a román kommunista rendszer teljesen Ceausescu személyéhez kötődik. A többi kelet-európai államban Moszkva számíthatott arra, hogy az ortodox kommunisták kibukásából olyan erők kerülnek hatalomra, amelyek hajlandók valamilyen kompromisszumos együttélési megoldást kiváltani a Szovjetunióval. Romániában azonban nem láthatók ilyen politikai erők, Ceausescu diktatúrájának összeomlása egyben a kommunizmus teljes összeomlását is eredményezné. Ceausescu bukásával kiéleződhet a Moldáviai SZSZK problémája is. Ennek a Szovjetunió által bekebelezett egykori román területnek túlnyomó részt román nemzetiségű lakói nem kívánkoznak Ceausescu Romániájához csatlakozni. Egy, a diktátor bukása után kialakuló demokratikus rendszer azonban már vonzóbb lehet számukra.+++
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|