|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-Európa kollokvium Párizsban - Rocard 1. (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 20. kedd (MTI-TUD) - ,,Történelmi
kompromisszum,, elfogadását ajánlotta Michel Rocard francia
miniszterelnök Közép- és Kelet-Európa demokratikus erőinek, a
gazdasági erőknek és a szakszervezeteknek ahhoz, hogy sikerrel
tudják megvalósítani a politikai és a gazdasági átalakulást. A
kormányfő azon a jelentős konferencián szólalt fel, amelyet a
Libération című francia lap, több más francia tömegtájékoztatási
szervezettel, néhány jelentős nyugat-európai lappal és Közép- és
Kelet-Európa néhány új lapjával - Magyarországról a Beszélővel -
együtt rendezett kedden Párizsban, neves politikusok részvételééel.
A kollokvium témája: Merre tart Kelet-Európa. A tanácskozás
előkészítéseként nyolc európai országban, köztük Magyarországon
felmérést végeztek arról, hogyan képzelik el az országok népei
Közép- és Kelet-Európa politikai jövőjét.
Rocard a kiegyezés létrejöttét a különböző politikai és társadalmi erők között a civil társadalom létrehozása feltételének nevezte. A szocialista párti kormányfő elsősorban a szociáldemokrácia előnyeit, eredményeit helyezte előtérbe felszólalásában, de aláhúzta, hogy nem tartja járható útnak a különböző, valóban demokratikus erők összecsapását. ,,Szakítani kell a tekintélyuralmi etatizmussal, de nem szabad szétszaggatni a társadalmat,, - hangoztatta. Aláhúzta, hogy nincs valamiféle egységes modell a demokrácia számára, de az a cél, hogy Európa most egészében megtalálja a demokráciát, a felvirágzást, a békét, mindenki számára közös feladatot jelent.
Az átalakítás nehézségeiről szólva aláhúzta: a népek azonnali és érzékelhető eredményeket várnak, s ha ezek nem következnek be, meginoghat a demokráciába vetett hitük. Éppen ezért van szükség arra, hogy tiszteletben tartsák egymás nézeteit, ismerjék el egymás jogait. ,,Akik nem veszik komolyan mások céljait, érdekeit, nem találhatják meg az egyensúlyt,, - mondotta egyebek között. (folyt.)
1990. február 20., kedd 15:29
|
Vissza »
|
|
Kelet-Európa kollokvium Párizsban (2.rész)
|
Rocard felhívta a figyelmet a nacionalizmus újjáéledésének veszélyeire. ,,A béke biztosításához, a lehetőségek valóra váltásához egyrészt át kell gondolni a nemzeti elveket, összhangba kell azokat hozni az emberi jogok védelmével. Másrészt nem szabad kétségbe vonni a második világháború következtében kialakult határokat,, - hangoztatta. Véleménye szerint Nyugat-Európának ,,konkrét távlatokat kell adnia Közép- és Kelet-Európa országai számára,, , az EGK tagsághoz szükséges feltételek létrejöttéig is meg kell találnia a közös érdekeket, az együttműködés kereteit. A járható útnak a miniszterelnök Mitterrand európai konföderációs javaslatát tartja.
A vita felszólalói között volt Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé díszelnöke, Petre Roman, román miniszterelnök, Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti frakciójának elnöke, Wolfgang Ullmman, az NDK államminisztere, Vaino Va:ljas, az Észt KP első titkára, Alekszandr Obolenszkij, a szovjet Népi Küldöttek Tanácsának tagja, az interregionális csoport vezetője. A sokfelé ágazó vitában két téma volt uralkodó: egyrészt a politikai kultúra megteremtésének kérdése, másrészt a német egyesítés problémája. Ez utóbbiról Brandt kijelentette: nem kell félni a német egységtől, mert az alkotmányos és európai keretek között valósul majd meg. Arra van azonban szükség, hogy egyértelműen és világosan kijelentsék, az egységes Németország a jelenlegi határok között valósul meg. Bronislaw Geremek ugyanakkor aláhúzta, hogy Lengyelországot - a most elvégzett közvéleménykutatás adatai szerint is - bizonyos mértékig megriasztja az egységes német állam létrejöttének ténye. Éppen ezért szükséges, hogy a lengyeleket is bevonják az erről folytatandó tárgyalásokba, a győztes hatalmak oldalán. (folyt.)
1990. február 20., kedd 15:35
|
Vissza »
|
|
Kelet-Európa kollokvium Párizsban - Rocard (3.rész)
|
A politikai kultúráról kevesebb szó esett a vitában, azt azonban minden felszólaló elismerte, hogy a demokratikus rend kialakítása még számos nehézségbe ütközik s fennáll a türelmetlenség. A felszólalók egyetértettek abban, hogy Európa történetében új fejezet kezdődik a közép- és kelet-európai népek akcióival. A Szovjetunióból érkezett két felszólaló egyaránt azt hangoztatta, hogy országának is következetesen végig kell mennie az ilyen átalakuláson, meg kell valósítania a valódi demokráciát, beleértve a többpárt-rendszer megteremtését, a nemzeti jogok teljes érvényesítését. Érdeklődéssel fogadták Va:ljas felszólalását: az észt példára hivatkozva azt mondotta, hogy a kommunista párt, - ha leküzdi a régi erők ellenállását, ha valóban a tömegekre hallgat, őket képviseli, ahogy az Észtországban történt, - képes a demokratikus átalakulás része lenni, de el kell fogadnia a többpártrendszer létét s így kell kivívnia a maga számára a helyet.
A vita témái között szerepel a demokratikus átalakulás, a liberalizmus és a szociáldemokrácia viszonya, a jogállam megteremtése. A vitában felszólal délután Kis János, az SZDSZ ügyvivője is. +++
1990. február 20., kedd 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kelet-európai kollokvium Párizsban - Kis János (kieg. MTKI1051-
53-as hírhez)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 20. kedd (MTI-TUD) - Érdekes vita
bontakozott ki a jövendő közép- és kelet-európai pártszerkezetről. A
közvéleménykutatási adatok szerint szociáldemokrata pártok befolyása
jelentős lesz. Kis János, az SZDSZ ügyvivője a vitában úgy
vélekedett, hogy az adatok nem feltétlenül valósak, mert elsősorban
a Nyugat-Európában is meglevő pártok helyzetét mérték fel. A
pártszerkezet alakulása rendkívül fontos lesz, mert lényeges kérdés,
hogy az azonos politikai és gazdasági szerkezet mellett az európai
államok pártstruktúrájában is legyen azonosság. Közép- és
Kelet-Európa országaiban a pártstruktúra azonban minden bizonnyal
valamelyest eltérő lesz - mondta.
Ennek oka részint az, hogy azok a hagyományos pártok, amelyek Nyugat-Európában a második világháborút követően kialakultak, gyakorlatilag megszűntek Európa másik felében. Nem tudni, hogyan alakulnak újjá, mikor jutnak el fejlődésük olyan szakaszába, amelyben nyugati társaik tartanak - folytatta Kis János. - Másrészt az elmúlt évtizedben új, az adott helyzetnek megfelelő pártok alakultak ki Kelet- és Közép-Európában, és azok nem feltétlenül hasonlíthatóak össze más országok pártjaival. Nem mérhető fel egyelőre az sem, hogy újjászületnek-e olyan, a háború előtt létezett, akkor befolyásos pártalakulatok, amelyek Nyugaton mára jelentéktelenné váltak: a monarchista, az autokrata, a populista, a nacionalista pártok.
A magyar helyzetről szólva Kis János azt mondta, hogy a ,,középbal,, pártjának szerepét, amelyet Nyugat-Európában általában a szocialista-szociáldemokrata pártok töltenek be, az SZDSZ fogja betölteni. Felszólalásában foglalkozott a nacionalizmus újjáéledésének veszélyével is. Úgy vélekedett, hogy Magyarországon ez a probléma szorosan összefügg a romániai helyzettel. Ha Romániában megnyugtató módon tudják rendezni a magyar nemzetiség helyzetét, ez a veszély nem jelentkezhet erőteljes formában.
A konferencián számos más témát is megvitattak, így a jogállam kialakításának kérdését, a liberalizmus és a szociáldemokrácia jövőjét. A párhuzamosan folyó kerekasztal-tanácskozásokon sok ismert politikai-közéleti személyiség szólalt fel, köztük Jorge Semprun spanyol kulturális miniszter, a világhírű író, Adam Michnik, a lengyel Szolidaritás lapjának szerkesztője és Lev Karpinszkij a Moszkovszkije Novosztyi képviseletében. +++
1990. február 20., kedd 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|