|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Április 4 - spanyol konzervatív lap
|
Madrid, 1989. április 4. kedd (MTI-TUD) - Budapest vörös zászlókkal fellobogózva fogadta az ünnepet, zászlódíszt öltöttek a Dunán átívelő hidak és a középületek - írja a madridi AbC tudósítója. A konzervatív jobboldali napilap munkatársának megítélése szerint mégsincs igazi ünnepi hangulat a magyar fővárosban: április 4-ét, a felszabadulás napját a kormány és a párt ujjongás és felvonulások nélkül ünnepli.
Alfredo Semprun, aki csupán névrokona a világhírű írónak bevallottan nem ismeri Magyarországot, annak történelmét és hagyományait. Utal arra, hogy Budapesten már régóta nincs katonai parádé, amit takarékossági okokból hagytak el. Megemlíti, hogy Nagymaroson az ünnep előestéjén a vízlépcső ellen tüntető tömeg gyűlekezett és az abban résztvevők koronás régi magyar címert viseltek. Nagymaroson ugyanúgy nem voltak vörös lobogók - írja a tudósító - mint Budapesten az újgazdagok és vállalkozók lakhelyéül szolgáló Rózsadombon. Megszólaltatja az MDF egyik névtelenségbe burkolódzó tagját, aki szerint a vidék azért nem szervezkedik, mert nem kíván ujjat húzni a párttal. A spanyol tudósító az új idők jelének tudja be Solt Ottilia fellépését a magyar televízióban csakúgy, mint Mindszenty 1956. októberi proklamációjának újbóli elhangzását a Kossuth Rádió vasárnapi műsorában. A bíboros beszédének sugárzása a kormány által ellenőrzött evolució táguló kereteit jelzi - írja a szerző. A kommunista vezetés e beszéd sok megállapítását aláírhatná kivéve a Varsói Szerződésből való kiválás követelését - állítja Alfredo Semprun. Végezetül kifejti: az események menete gyorsabb, mint azt a reformok ellenzői szeretnék és sokkal lassabb, mint azt e sajátos peresztrojka égisze alatt keletkezett ellenzéki politikai csoportosulások óhajtanák.+++
1989. április 4., kedd 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|