|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a sztrájktörvény elleni fellépésről (2. rész)
|
Timkó Iván, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevében elmondotta, hogy a törvénynek társadalmi kezdeményezésre kell épülnie. Tóth Attila, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) szóvivője azt hangsúlyozta, hogy az erős szakszervezetek léte országos érdek, mert ezek lehetetlenné tehetik, hogy szorító gazdasági gondjainkat a legkisebb ellenállás irányában, azaz a dolgozók rovására oldják meg. Hann Endre, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének tagja rámutatott, hogy a sztrájktörvény tervezete a bizalmatlanságra épül. Az SZDSZ képviselője szerint szükséges az egész gazdasági kapcsolatrendszer általános átdolgozása, s ezt követően a gazdasági kapcsolatokról kell inkább törvényt alkotni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében szóló Bruszt László szerint a kibontakozást nem a gazdasági kapcsolatok merevítése, hanem a gazdasági demokrácia kiépítése szolgálja. A sztrájkot nem tiltással, hanem annak szükségtelenné tételével kell megakadályozni. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a szervezetek sztrájktörvény elleni akciószövetsége nem kíván ellen-tervezetet kidolgozni részletes jogszabály formájában. Ehelyett többek között olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely a gazdaságirányítás intézményrendszerét változtatná meg, s például tárgyalásos jellegű intézmények lépnének az adminisztratívak helyébe. Ez utóbbiakat javasolják nyugat-európai mintára félállamivá tenni, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek közös bevonásával. A Munka Törvénykönyve helyett javasolják a gazdasági kapcsolatok törvényének megalkotását. Nem a sztrájkokért küzdenek a sztrájktörvény elleni fellépéssel, hanem azért, hogy ne is kerülhessen sor rájuk, s a problémák odáig ne éleződhessenek - szögezték le a szervezetek képviselői a sajtótájékoztatón. (MTI)
1989. február 6., hétfő 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|