![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szabad Demokraták megjelenése
|
![](../img/spacer.gif)
(Lángh Júlia) München, 1989. január 31. (SZER, Magyar Híradó) - A hír, amelyhez megjegyzéseket szeretnék fűzni, önmagában nem országos jelentőségű, de háttértörténete jellemző az ország mai állapotára. Mégiscsak kikerült a nyomdából a Szabad Demokraták című kiadvány első száma, a Szabad Demokraták Szövetségének belső tájékoztatója. Természetes - mondhatják erre önök és teljes joggal mondják: miért ne jelenhetett volna meg? Az érvényes sajtótörvény szerint nem kell lapengedély az olyan nyomtatványokhoz, amelyek a társadalmi szervezetek alapszabály szerinti működéséhez szükségesek. Csakhogy: a nyomda vezetőjének, a Metripond Sportegyesület nyomdai üzemében, Hódmezővásárhelyen aggályai támadtak. Ezért a melléküzemág vezetőjéhez fordult: vajon teljesítheti-e a megrendelést. Ezt a melléküzemág vezetője sem tudta eldönteni, azért ő is feletteséhez, a Metripond SE társadalmi elnökéhez, Szabó Istvánhoz fordult, aki egyúttal a Metripond üzemi párttitkára, és a Csongrád megyei pártbizottság tagja. Ez utóbbi minőségében Szabó István tanúja volt annak, hogy a megyei pártbizottság előző, január 23-i ülésén a Fidesz és az MDF szegedi csoportjának újévi üzenetét az izgatás határán álló ügynek minősítették. Megyeszerte köztudott, hogy a rendőrség keresi, hol nyomtatták ki ezt az újévi röpiratot. Mindez óvatosságra intette a Metripond elnökét, és a megyei pártbizottság ideológiai titkárához fordult, aki szintén nem akart egyedül dönteni, és ezért a megye új első titkárához, Vastagh Pálhoz utasította az érdeklődőt. A megye párttitkára állítólag azt mondta, hogy a döntés az a nyomda dolga, de ő azért a maga részéről nem tanácsolná, mert ki tudja, hogy ami most jó, nem lesz-e rossz néhány hónap múlva és/vagy a nyomda könnyen úgy járhat, mint az újévi üzenet ismeretlen nyomdásza, akit ugye, keres a rendőrség. Vastagh Pál ugyanakkor a szegedi SZDSZ képviselőjének és a nyomdai munkát megrendelő Izisz Kisszövetkezet vezetőjének azt mondta: az ügyhöz a pártbizottságnak semmi köze, forduljanak a megyei tanács igazgatási osztályához. A párt tehát kivonta magát a dologból, és a Szabad Demokraták első száma megjelent. Mégsem érdektelen tudni milyen légkör uralkodik egy megyei pártbizottságon, és milyen jövőképet alkot magának egy megyei első titkár. Hogy végül miért merte mégis kinyomtatni a Metripond az SZDSZ belső tájékoztatóját, arra két magyarázat van: Az egyik - és ez tény - megmutatták nekik azt az Igazságügyi Minisztériumból érkezett meghívólevelet, amely az impresszumon szereplő Magyar Bálintnak szólt: az SZDSZ nevében vegyen részt az Igazságügyi Minisztérium és a független szervezetek közötti tárgyaláson az alkotmánytervezetről. A másik - és ez feltételezés - talán, reméljük eljutott Hódmezővásárhelyig a MÚOSZ hétvégi közgyűlésének nyilatkozata, amelyben a magyar újságírók hitet tesznek a sajtószabadság, az egy és oszthatatlan nyilvánosság mellett, elismerik a szamizdat lapok jogát a létezéshez, és hírül adják, hogy bezúzás fenyegeti - azaz most már csak fenyegette - a Szabad Demokraták című lapot. +++
1989. január 31., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|