![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Történelmi Igazságtétel Bizottság pályázati felhívása az 1956- os forradalom vértanúinak emlékművére (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 12., péntek - Gyászunk és szolidarításunk jeléül emlékművet kívánunk állítani a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom utcai harcaiban elesetteknek, ártatlanul meggyilkoltaknak, és a forradalmat követő megtorlás minden áldozatának. A pályamű legyen összhangban a hellyel, ahová felállítják: azzal a temetői környezettel, melyet évtizedekig igyekeztek elzárni az emlékezők elől és szándékos elhanyagoltságban tartottak; mely a temetőárok szerepét játszotta, ahová a törvényen kívülieket temették el jeltelenül. A pályázat alapján felállítandó emlékmű az első jelképe annak, hogy a politikai önrendelkezés jogától megfosztott nemzet eltemetheti végre eddig temetetlen halottait, megadhatja a végtisztességet azoknak, akiket elsiratni sem lehetett. A munka menetében, a pályázat kiírásában és a pályaművek elbírálásában mindvégig érvényesülnie kell a legteljesebb nyilvánosságnak. Századokra szóló erkölcsi felelősséggel járó vállalkozásról van szó. A pályázat nyílt mindazok művészek számára, akik e pályázat célkitűzéseit a magukénak érzik. A zsűri - a kezdeményezés jogán - külön is felkérte az alábbi művészeket a részvételre: Bachman Gábor, Bakos Ildikó, Berczeller Rudolf, Bocz Gyula, Bukta Imre, Csutoros Sándor, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Galántai György, Gulyás Gyula, Haraszty István, INCONNU-csoport, Jovánovics György, Keserű Ilona, Lugossy Mária, Melocco Miklós, Pauer Gyula, Rajk László, Samu Géza, Sass Valéria, Schrammel Imre, Schwierkiewicz Róbert, Szalay Tibor, Szőllősy Enikő, Tornay Endre András, Várnagy Ildikó, Vigh Tamás. A részletes pályázati kiírás 1989. május 28-ig kérhető levélben a pályázat szervezőinél (Történelmi Igazságtétel Bizottsága, Pályázati Titkárság, 1251 Budapest, Pf. 33.) A Történelmi Igazságtétel Bizottsága a jelentkezési határidőt követő napokban a pályázaton résztvevők nevét nyilvánosságra hozza. A pályázatra jelentkező művészek pályamunkájukat - a mű kisméretű modelljét vagy tervét - 1989. október 2-ig adhatják át a Történelmi Igazságtétel Bizottsága által a későbbiekben közölt címen. A pályaműveket a magyar képzőművészet szakértőiből és a szellemi élet más területeinek képviselőjéből álló, a Történelmi Igazságtétel Bizottság által felkért zsűri bírálja el. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 15:33
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|