|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (1.rész)
|
Bonn, 1989. április 14. péntek (MTI-tud) - Az MSZMP Központi Bizottságának kibővítése és a Politikai Bizottság átalakítása azokat a magyar politikusokat erősíti, akik lehetőleg minél messzebb óhajtják előbbre vinni a reformokat. Így foglalja össze pénteki számában magyarországi helyzetelemzését a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív újság a KB-ülést a kommunista vezetés megmentésére irányuló sürgős politikai műtéti beavatkozáshoz hasonlítja.
Berecz János PB-ből való távozásának okát a befolyásos újság abban véli megtalálni: a magyar pártpolitikus a sokáig hivatalban lévő funkcionáriusok ismert módszereként maga is felpanaszolta ugyan a közelmúlt mulasztásait, ám az ezekért való felelősséget névtelen hatalmaknak tulajdonította, s a velük szembeni éles bírálatot mint becsületes, jószándékú emberek sértegetését visszautasította. ,,Hogyan lesznek kommunisták reformerek,, - a Frankfurter Allgeimene Zeitung egyik kiadója ezzel a címmel vezércikket is írt Magyarországról. A szerző, Johann Gregor Reissmüller több tényező együttesére vezeti vissza a kelet-európai, így a magyar vezetők gondolkodásának módosulását. A konzervativ publicista ilyen tényezőnek tartja a hatalom esetleges elvesztése miatt érzett aggodalmát, a nép támogatásának megszerzésére irányuló törekvést, nemkülönben a csalódottságot amiatt, hogy a messzi távolba tüntek a párt gazdasági-civilizációs céljai. Többjüket pedig az a gyötrő kérdés foglalkoztatta, hogy mi adja meg a pártnak a legitimitást, ki ruházta fel a Politikai Bizottságot olyan hatalommal, amely végül is a mostani problémák okozója lett - így a frankfurti lap kiadója. A cikk szerzője visszautal a Lakiteleki találkozóra, amelyet történelmi jelentőségűnek minősít, s amelyen Pozsgay Imre, az akkor még a párt által alapított hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára elébe ment a magyar íróknak. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 16:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (2. rész)
|
A Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális napilap pénteki hírmagyarázata szerint a KB-ülés eredményeként Magyarországon immáron a reformerek lettek a hangadók, es íly módon Grósz Károly főtitkár is megszilárdította vezetői tisztségét. A PB-ből távozó Berecz János - írja - nem tartozott a dogmatikus magyar politikusok közé, sőt még a gazdasági és a politikai reformokat is pártfogolta. Egy bizonyos ponton azonban már nem tudott túllépni, s korábban éppen ő volt az, aki megdorgálta a tájékoztatási eszközöket, amiért ellenzéki erők számára fórumot biztosítottak. A Die Welt Berecz János PB-taggá váló újraválasztásának elmaradását részben annak tulajdonítja, hogy a KB-titkár a Kádár János volt főtitkár nevével fémjelzett korszak végső szakaszában tengelyt akasztott a magyar értelmiséggel. Másfelől - véli a bonni kormánykoalíciót vezető uniopártokhoz közel állónak számító újság - Berecz János az 1956-os népfelkelés 30. évforulójára is megjelentett könyvével túlságosan elkötelezte magát az események korábbi értékelése mellett. Most, hogy Nagy Imre földi maradványait ünnepélyes gyásszal fogják eltemetni, nyilvánvalóan kicsúszott a politikai talaj az említett könyv szerzője alól, bár kétségtelen: nem sokkal később feltehetően sajnálta már a munka megjelentetését, és az értelmiséggel történt összecsapást. A Stuttgarter Zeitung, a Magyarországgal szoros kapcsolatokat ápoló Baden-Württemberg tartomány vezető politikai napilapja a magyar reformerek áttörésének nevezi a budapesti személyi változásokat. Az újság úgy véli, hogy a magyarok túlnyomó többsége az 1956-os események jellegéről megkezdődött vitában elsősorban a magyarországi társadalmi előrelépés hívei és a folyamat hátráltatói között látja a választóvizet. A lap ezért dícséri Grósz Károly pártfőtitkár taktikai érzékét, amely megnyilvánult a PB-ből távozó politikusok kiválasztásában is.+++
1989. április 14., péntek 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|