|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Dunai Vasmű Munkástanácsa I. közgyűlésének állásfoglalása
"A kormány tehetetlen az új munkahelyek megteremtése
tekintetében. Új munkahelyeket csak tőkeerős egyének tudtak volna
teremteni, de ezt eddigi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk
nem tette lehetővé. Ezen keresztül azt sem, hogy külföldi hiteleket
ne csak az állam, hanem magánszemély is felvehessen. Ez odáig
vezetett, hogy a hiteleket elherdálták, félbehagyott, gazdaságtalan
vagy nem működő nagy beruházásokra pazarolták, illetve
internacionalista segítségnyújtásra dobták ki."
BBC, Panoráma:
Meddig mehet el Románia?
"A romániai életszínvonal rohamos csökkenése azzal függött össze,
hogy Ceausescu a 11 milliárd dolláros külföldi adósság
visszafizetését tökélte el azzal a céllal, hogy országa ne
kerülhessen külső nyomás alá. Bukarest tehát jelentős mértékben
lecsökkentette a nyugati behozatalt és az elmúlt másfél évben
beletörődött abba is, hogy a Közös Piac felfüggesztette a gazdasági
együttműködési tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig megvonta a
legnagyobb kedvezményt jelentő státuszt Romániától. Mindennek levét
Románia lakossága itta meg."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - Kedden reggel a KB székházában - Berecz János elnökletével - a párt agrárpolitikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága.
A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. Hangsúllyal szólt erről Csáki Csaba is. A testület elé tárt helyzetértékelést, a különböző elgondolásokat - tágabban: a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét - értékelve többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyek az előterjesztésben véleményük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt. Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reformfolyamat éppen a mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását, hiszen itt tért át a kormányzat elsőként a közvetett irányításra, jellemző volt a termelők más ágazatokéhoz képest szabadabb mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista Magyarországon a kezdetektől fogva vegyes tulajdonú ágazat volt. Berend T. Iván történelmi értékű pozitívumnak mondotta, hogy az önigazgatás egyedül ebben az ágazatban valósult meg hazánkban. Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben stabilizáló szerepet töltött be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a jövőben is megtarthassa - fogalmazott Romány Pál. Számos felszólaló rámutatott, hogy hazánk, legalább is ami a mezőgazdaságot illeti, kiállja az összehasonlítás próbáját a világ fejlett országaival. Az ágazat önmagához képest is rendkívül sokat fejlődött, nem túlzás azt mondani - ahogy Juscsák György fogalmazott -: a parasztság arculata megváltozott, munkájában megjelent a legfeljettebb technika. Mezőgazdaságunk nyitottá vált a világ korszerű módszereinek befogadására, s ennek is köszönhető, hogy a legigényesebb piacokon is versenyképesek termékeink. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (2. rész)
|
Most olyan időszakban kell helytállni, amikor valóságos ,,szubvenció-háború,, folyik a világban. Az OECD-országok 1980-tól mostanáig megkétszerezték mezőgazdasági támogatásaikat, s például 1987-ben az Egyesült Államokban Iowa állam farmerei több támogatást kaptak, mint egész Afrika a Világbanktól. Beck Tamás elmondta, hogy a kereskedelmi tárca a maga eszközeivel igyekszik segíteni a mezőgazdaság versenyképességét. A tervezett offenzív piaci fellépés egyik példájaként szólt arról: a tárca olyan saját külföldi kiskereskedelmi hálózatot kíván kiépíteni, amelynek üzleteiben a nyugati vásárlók megtalálják a jellegzetes magyar élelmiszeripari termékeket. A monopolhelyzetek megszüntetésére törekszenek, amit az is bizonyít, hogy az exportban már csak a termékek 30, az importban pedig 20 százaléka engedélyköteles. Olyan fontos cikkek kerültek le az utóbbi időben a kivételi listáról, mint a kávé és a bor. Rimóczy Sándorné a monopóliumok további csökkentését szorgalmazva javasolta a Gabonatröszt kizárólagos exportjogának megszüntetését. Váncsa Jenő, aki ugyancsak széles áttekintést adott a mezőgazdasági tárca tervezett lépéseiről, már arról is beszámolt, hogy nemcsak az export-monopóliumnak, hanem magának a trösztnek a megszüntetése is szerepel az elképzelések között. A kormányzati orvoslást igénylő gondokat sorolva egyebek között szólt a költségvetési támogatások leépítésének elkerülhetetlen, ám jelenlegi helyzetükben igen nagy körültekintést igénylő folyamatával. Azt is hozzáfűzte: a tárca már évek óta a minőség programját szorgalmazza, a termelők azonban csak nagyon lassan hajlandók tudomásul venni az új követelményeket. Márpedig a kezdeményező szerep a jövőben is a nagyüzemeké marad, a kormányzatnak csupán a megfelelő feltételeket kell ehhez garantálnia a szabadabb vagyonmozgás, gazdálkodási formaváltás jogi kereteinek kialakításával, a korábbi kötöttségek oldásával. Ennek megfelelő javaslatait a Minisztertanács még az első félévben az Országgyűlés elé is terjeszti. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (3. rész)
|
Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küszködik. Gubicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet ,,kifacsarni,, a mezőgazdaságból, az árbevételarányos nyereség itt kevesebb, mint a fele az iparban elértnek. Dudla József egyenesen elkeresedettségről, távlatvesztésről beszélt, de Szabó István is hangsúlyozta: elodázhatatlan feladat annak megvizsgálása, hogy az 1500 mezőgazdasági üzemből mennyi került igen nehéz helyzetbe. Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a ,,máról holnapra tengődő,, üzemek számát. Aggodalomra ad okot a kistermelők helyzete is: csökken vállalkozókedvük - mutatott rá Hegedűs Lajos. Garantálni kellene a tézisekben is - mondotta -, hogy az adórendszert hosszú távon sem rontja termelési feltételeinket. Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem mindig van tisztában az irányítás. Az önköltség elismerésére hivatott árak alkalmatlanok a piaci viszonyok közvetítésére, ezért az árrendszeren mielőbb változtatni kell. Szlamenicky István a másik oldalról, a gazdálkodói magatartás szemszögéből vizsgálta a piac szerepét, amikor a marketingszemlélet hiányát tette szóvá. Mint mondotta, sokan máig is a mezőgazdasági termékek ,,átvételében,, gondolkodnak, s nem abban, hogy ezeket a cikkeket eladni kell. Azt is megjegyezte: ha azonban továbbra is kétszámjegyű lesz az infláció, akkor az egyre a szűkülő belföldi piac válik az élelmiszergazdaság fő ,,ellenfelévé,,. Kovács Imre szerint - noha a szerkezetváltáshoz kétségtelenül új beruházások is kellenek - pénz nélkül is sokat lehet tenni a versenyképesség javítása érdekében. E szempontból ítélte fontosnak a deregulációs folyamat következetes végigvitelét, azt tehát, hogy a termelő olyan helyzetbe kerülhessen, amelyben valóban megismerheti a piacot, alkalmazkodhat hozzá. A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is minősítette. Burgert Róbert így fogalmazott: a vidék, s ezen keresztül az ország politikai stabilitásáról van szó. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 3 millió választópolgár szavazata is a tét akkor, amikor a reform törekvéseit kell a vidék nyelvére ,,lefordítani,,. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (4. rész)
|
Maróthy László ezzel összefüggésben leszögezte: a magyar vidék politikai tényező, s ekként szerepel most a testület napirendjén, de így tekintenek rá a legkülönfélébb alternatív szerveződések is. Ki kell mondanunk ezért - hangsúlyozta -, hogy az MSZMP a vidék pártja is, amely országos fejlődési pályán akarja megújítani a mezőgazdaságot. Ennek szellemében kell készülni majd a választásokra is. Berend T. Iván ugyancsak már a jövendő választási kampányra tekintve foglalkozott e kérdéssel. Rámutatott: a párt propagandájában, így a majdan véglegesítendő tézisekben is nyomatékosabban kell és lehet szólni agrárpolitikánk sikeréről, és világos érvekkel kell politikai harcba szállni azokkal a mostanában megfogalmazott elképzelésekkel, amelyek valamiféle farmergazdaság megteremtésében vélik a fejlődés útját. Fel kell tárni az effajta programok talajtalanságát - mondotta, maga is megfogalmazva néhány olyan tényt, például a farmergazdaságok megteremtéséhez szükséges, elképesztően magas beruházás-igényt, amely világosan megmutatja, hogy az MSZMP megújulási elképzelése áll a valóság talaján. Az agrárpolitika a választási kampány első igazán fontos területe lehetne, s nem kell megvárni a választásokat, hogy azzá tegyük - hangoztatta. A különböző alternatív szervezetek javaslatai is szóba kerültek az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a megalakult pártok, alternatív szervezetek agrárpolitikájuk kialakításával foglalkoznak, s ha ennek súlyát nem is kell eltúlozni, azért lebecsülni sem szabad. A különböző alternatív szervezetek javaslataira más hozzászólók is reagáltak. Mások azt hangsúlyozták: fontos, hogy a gazdasági életben a földet tőkeként kezeljék, de ez sem lehet alapja egy új földosztásnak. Szükség van viszont a tulajdonformák, a vállalkozások sokszínűségének megteremtésére, esélyegyenlőség biztosítására az egyéni, családi vállalkozásoknak is. Judik István szavai szerint: új földosztás helyett az eredményérdekeltséget, a vagyonból való részesedést kell elérni, megteremtve annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaságban dolgozók úgy bánjanak a rájuk bízott eszközökkel, mintha azok a sajátjuk lennének. A tagok tulajdonosi mivoltának érvényesítését Szlamenicky István a szövetkezeti mozgalom kulcskérdésének nevezte. Többen szóltak az érdekképviselet, érdekvédelem megváltozott funkciójáról. Burgert Róbert szerint a leendő mezőgazdasági kamara alulról építkezve, a falusi mezőgazdasági bizottságokból állhatna össze, s legfontosabb feladata nem a kormánnyal való hadakozás, hanem az egymás közötti vita lehetne. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (5. rész)
|
Szabó István szerint a mezőgazdasági kamara koncepciója egyelőre nincs kidolgozva, s bár tudomásul kell venni, hogy az érdekképviseleti monopóliumok megszűntek, felhívta a figyelmet: a tsz-eknek egy sor szociálpolitikai, társadalompolitikai feladatot is el kell látniuk, az érdekérvényesítés tehát ezen a területen bonyolultabb folyamat, mintsem hogy egyszerű szervezeti változtatással - kamara létrehozásával - sikerüljön megtalálni a megoldást. A mezőgazdaság helyzetének megvitatásakor nemcsak egy ágazatról, hanem a falu, a vidék lakosságának életéről, hangulatáról, jövőjéről is szó van - hangsúlyozták többen, köztük Judik István és Varga László. A téma tárgyalása tehát összefügg a településfejlesztési politikával is, azzal, hogy megmarad-e a falvakban a ,,képességmegtartó népesség,,. Ezzel kapcsolatban Burgert Róbert kiemelte: a falunak kell termelési központtá, az integrált termelés fő szervezőjévé válnia. Meg kell fordítani azt a jelenlegi helyzetet, hogy a falu van alárendelve a nagyüzemnek. Egy másik összefüggést, pontosabban annak hiányát tette szóvá Maróthy László. Az MSZMP-nek jelenleg nincs aktív környezetvédelmi politikája - jelentette ki, rámutatva, hogy enélkül pedig az agrárgazdaság megújulása sem lehet teljes, hiszen itt a többi között olyan kérdésekről van szó, mint a talajtermékenység fokozatos romlása, vagy a külpiac által is mind jobban igényelt környezetbarát termékek gyártásának ösztönzése. Elhangzott több konkrét javaslat is. Juscsák György az agrárképzés javítását, a menedzser típusú képzés megteremtését, az agrárüzemek és az agrár-oktatási intézmények kapcsolatának javítását sürgette. Beck Tamás az öntözés jelentőségére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy bizonyosan megtérülő beruházásról van szó. Csikász Jánosné a háttéripar szerepét hangsúlyozta, s olyan feltételrendszer kidolgozását sürgette, amelynek segítségével mindenki abban érdekelt, hogy a végtermék jól képviselje mezőgazdaságunkat a külpiacon. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (6. rész)
|
Tizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban adták be felszólalásukat. Iványi Pál egyetértett azokkal, akik az agrárpolitika és a széles értelemben vett politika kölcsönös összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen - mint mondta - a falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága - politikai kérdésként kell, hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még egyszer rávilágított arra, hogy az agrárkoncepciónak szoros egységben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. Mint ahogy a mezőgazdaság versenyképességét is befolyásolja, hogy az egész népgazdaság fejlődése, eredményessége hogyan alakul. Az agrárolló szűkítése - amit teljesen jogos igénynek tartott - ugyancsak megköveteli, hogy jelentősen javítsa teljesítményét a gazdaság valamennyi résztvevője. Mivel az állami támogatás lehetőségei végesek, így fogalmazta meg a mezőgazdaság jövőjét befolyásoló alapvető tényezőt: miként sikerül alkalmazkodni a piacokhoz? A dokumentum formálásával kapcsolatos konkrét javaslatokról szólva elmondta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az előterjesztés részbeni szerkezeti módosítását. Ezt szerkesztő bizottság végzi majd el. Az ily módon átdolgozott tézistervezet a Népszabadság csütörtöki számában, valamint - az előadói beszéddel kiegészítve - a Magyar Mezőgazdaság című lapban jelenik meg. Az így kezdődő párt- és társadalmi vita tapasztalatait összegezve várhatóan április végén dönt a Központi Bizottság az agrárpolitikai koncepcióról. Ezután határozathozatal következett. A testület az irásos előterjesztést, az előadói beszédet, a vitaösszefoglalót, valamint azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra, egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (7. rész)
|
Ezután - a napirendnek megfelelően - Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó előadói beszédét. - A pártszervezetek önállósága akkor nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul. Egyszerübben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a pártszervezetek munkájának - mondotta előljáróban. - Rendkívűl fontos tehát, hogy a Központi Bizottság - ahogyan ezt február 10-11-ei ülésén megkezdte - határozottan, egyértelműen foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkivül serények voltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti változtatásokon túl - ami nem kevés és nem lebecsülendő - csak szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkálásában, a párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a pártegység helyreállításában. Számunkra nagy tanulság, hogy a megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy részéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság - mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően - fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel - az Alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával - tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a soron következő üléseken napirendre tüzve a rövidtávú célokat, a gazdasági stratégia, a szociál- és egészségügypolitika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a különböző pártfórumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban - hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 16:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (8. rész)
|
Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és stabil müködési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre - emelte ki, majd így folytatta: - A mindennapi gyakorlat új problémái azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev ragaszkodás a szervezeti szabályzat minden betüjéhez, és szembeszállás új szervezeti megoldásokkal. A másik már érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a következő kogresszusig tegyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek müködését. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első megbénítaná, a másik anarchikussá tenné a párt müködését. Azt javasoljuk, hogy a Központi Bizottság támogassa azokat az új megoldásokat, amelyek a párttagság kezdeményezésére, általános egyetértésével épültek be a pártmunka gyakorlatába, és az elmúlt kilenc hónap során lényegében mindenütt elfogadottá váltak. E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések szabállyá válnak, s hogy a Központi Bizottság soron következő ülésein állást foglal ezekben. Ennek szellemében javasoljuk napirendre tüzni az alapszervezeti munka és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A fenti szervezeti témákban történő állásfoglalás egyrészt törvényesítené a már kialakult gyakorlatot, másrészt elemét képezné a kidolgozás előtt lévő új szervezeti szabályzatnak. A továbbiakban kifejtette: - Indítványozzuk, hogy mondja ki a Központi Bizottság: azokban a városokban és megyékben, ahol már előrehaladott állapotban van a tagság véleményének kikérése, arról, hogy milyen fórumon, milyen feladatokat jelöljenek meg az országos pártértekezlet határozatának végrehajtására, gyorsítsák meg a döntést, és - ha pártértekezlet összehívása mellett döntenek - április vége előtt rendezzék meg azt. Elemi érdekünk, hogy lezárjuk ezt a folyamatot és figyelmünket az új feladatok megoldására összpontosítsuk. Lehet, hogy javasolt döntésünk kritikusai azt vetik majd szeünkre, hogy a Központi Bizottság, úgymond megállítja a megyei és a helyi politikai megújulást. A valóság azonban az, hogy épp az érdemi, politikai megújulás érdekében kell megállítani a döntésképtelenség, a befeléfordulás, az önmarcangolás tartósulását. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (8. rész)
|
Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját döntésük vagy a tagság kezdeményezése alapján, a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával, összehívjanak a pártbizottságoknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körü vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezeteket. Ezután is szükség lesz - jobban, mint eddig - helyi, konkrét politikai programok kimunkálására. Helyben is meg kell vitatni: hogyan dolgozzanak a pártszervezetek a többpártrendszer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi pártszerv választási programja, pártszerveink milyen módon vegyenek részt a tanácstagi és képviselői választásban? Hogyan készüljenek fel a sokszor egyidőben zajló eseményekre, hogyan osszák el erőiket a legcélszerübben? Mindez rugalmasabb, változatosabb munkaformák alkalmazását igényli. Ezek közül mostani állásfoglalásunk sem zárja ki a világos, konkrétan megfogalmazható, célra orientált, - a hosszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mellőző - programadó pártértekezleteket. A későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és összehívásának rendjét. Ennek lényege az, hogy pártértekezletet általában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni. Kötelező összehívni az értekezletet - külön mérlegelés mellőzésével -, ha azt a párttagok egyharmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés útján igényli. Javasoljuk az állásfoglalásban is rögzíteni; a kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az összehívásra javasolt pártfórum célját és pontos napirendjét, valamint kezdeményezésükről tájékoztatni alapszervezetüket és azt a pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az értekezlet összehívása és előkészítése. Döntésünk megerősítené a párttagok egyéni és csoportos jogait; ugyanakkor értelmes és szabályozott kereteket adna azok gyakorlásához. Joggal elvárható ugyanis például az, hogy a különböző fórumokat kezdeményezők konkrétan jelöljék meg az értekezletek célját, javasolt napirendjét, és kezdeményezésükről tájékoztassák alapszervezetüket és az ügyben érintett választott pártszerveket. Ez a javasolt szabályozás megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak: mindazokban a kommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokban, amelyekben intézményesítették a tagság kezdeményezési jogát, az indítványunkkal azonos szabályok vannak érvényben. - Élénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani pártunkban. A nézetek, a különböző politikai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Erről tanuskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (10. rész)
|
Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem diadalmámorban és revansvágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig nem megaláztatásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondolnunk kell arra: egy demokratikus pártban nincsenek és nem lehetnek megfordíthatatlan többségek. Győztes vagy vesztes - változhat. De - különösen a többpártrendszer körülményei közt - a pártban együvé tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a kisebbségben maradottak és meg nem választottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük és egzisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk - mondotta végezetül Lukács János. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész) - második nap - Sajtókonferencia
|
x x x Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon. A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden progresszívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában gyakorolható legyen. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (12. rész) - Sajtókonferencia
|
Fejti György végül kijelentette: - Nagy munka van mögöttünk, de mégnagyobb áll előttünk, hiszen a hétfői vita egy szakaszt lezárt, ugyanakkor kezdeményezett egy - most már a szakma, a jogtudomány keretei közül egyre inkább a politika és az állampolgárok napi vitája tárgyát képező - munkafázist. Nehéz lenne prognózist adni, hiszen az alkotmány akkor van kész, ha nagyobbrészt közmegegyezés van mögötte. A Központi Bizottság azonban egy éven belül egy kodifikált szöveget szeretne a Parlament elé terjeszteni, s elfogadása esetén a következő év elején népszavazásra bocsátani. Iványi Pál, az agrárpolitikai koncepció előadója bevezetőjében arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a napirend feletti vita reggel 8 órától délután fél 3-ig tartott, majd kiemelte: a gazdasági reform gyorsítása, az új gazdasági filozófia kidolgozása több mint fél éve folyik. A kormányzatban, a különböző bizottságokban befejezéséhez közelednek az ezzel kapcsolatos viták. E tekintetben az első igazán reformértékű megjelenés az agrárpolitikai tézis, amely a korábbihoz képest lényeges elemeiben változik, annak a reformfelfogásnak a szellemében, amelyről az elmúlt időben oly sok szó esik. Ez az első olyan gazdaságpolitikai típusú elképzelés, amivel a májusi pártértekezlet óta - programként - az MSZMP a nyilvánosság elé lép. A KB titkára leszögezte: módszerét illetően is változás történik a korábbiakhoz képest, ugyanis a KB két menetben tárgyalja e kérdéskört. Az első olvasatban megvitatott tézistervezettel kapcsolatosan úgy döntött, hogy - az elhangzottakat figyelembe véve - társadalmi vitára bocsátja. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (13. rész) - Sajtókonferencia
|
Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképviseleti szervezeteket, a tudományos testületeket, s nem utolsósorban az érintetteket - tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat -, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak véleményt. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd véglegesíti az agrárgazdaság hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Iványi Pál a továbbiakban arrólt szólt, hogy a testület ülésén igen élénk eszmecsere folyt, alapvetően megerősítették azt az irányt, amelyet a tézistervezet ajánlott. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Hangsúlyozta: megfelelő feltételek nélkül nem várható öntevékenység, önállóság a helyi pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva kiemelte: a párt irányító szerveinek meg kell határozniuk álláspontjukat a távlati célokat illetően; megfelelő garanciákkal gondoskodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlátozásoktól mentesen fejthesse ki véleményét. A tanácskozáson megfogalmazódott - mutatott rá Kimmel Emil -, hogy a politikaformáláshoz nem elég a kritika és a tagadás, fontosabb az értelmes rend kialakítása. Felvetődött annak szükségessége is, hogy a párt gyorsítsa meg működési szabályainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak az elemi igénynek, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen vezetőkre van szükség a pártszervezetekben. Konkrét javaslatként hangzott el az ülésen: a párttagság attól az időponttól legyen érvényes, amikor a taggyűlés döntött a jelölt felvételéről. Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány a népé lesz, az alaptörvénynek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja ki a jogot, hogy a nép nevében beszéljen, amikor az alkotmány koncepciójával kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Tehát nem egydogma, hanem alapértékek mellett, s ezeknek egyrészét már tartalmazza az alkotmány-koncepció. A Központi Bizottság titkára úgy vélekedett: az új társadalmi szervezetek, az alakulóban lévő pártok is elfogadhatják a társadalmi tulajdon meghatározó szerepét, azt, hogy a gazdálkodás eredményéből az esélykülönbségek mérséklése mellett részesedjenek az állampolgárok, és a hatalom széles körű kontrollját demokratikus intézmények lássák el. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (14. rész) Sajtókonferencia
|
A kommunisták számára ez jelenti a szocializmust. Ezt a fogalmat nem jelzős szerkezetként kívánják látni az alaptörvényben, hanem azt szorgalmazzák, hogy az alkotmány szellemisége legyen szocialista. Február 10-11-ei ülésén a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a politikai intézményrendszer reformját, a hatalom gyakorlásának új módját a többpártrendszer keretei közt célszerű megvalósítani. Következésképpen az alkotmány sem állíthat akadályt a többpártrendszer kialakítása elé. A párttörvény életbe lépését követően a bejegyzett pártok legálisan működhetnek, illetve részt vehetnek a választásokon - hangoztatta Fejti György. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (15. rész) - Sajtókonferencia
|
Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel, nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt elutasították. ,,Bízom abban - folytatta -, hogy ebben az ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését megtartsa.,, A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte: éveken át - nem is alaptalanul - a hatalom arroganciáját emlegették március 15-e megünneplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes elfoglalásának ötletéért. ,,Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában,, - hangoztatta. Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből, jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945 decemberétől 1962-ig terjedő időszak - feltételezhetően koncepciós elemeket tartalmazó - pereit tekintené át, és kialakítaná elképzelését arról, mi legyen a további eljárási rend ezekben az ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések teljes körét - mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék politikai jelentőségét. A központi bizottság titkára - az alkotmányozást a politikai reformfolyamat egészébe illesztve - szólt a következő időszak soron lévő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban - ha a törvényhozó testület ezzel egyetért - az új alkotmány elfogadása előtt a jelenleg hatályban lévő módosításával létre lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (16. rész) - Sajtókonferencia
|
Mi a véleménye a magyar munkásságnak a többpártrendszerről? - érdeklődött a bolgár Otecsesztven Front munkatársa. Fejti György a Központi Bizottsághoz eddig eljutott véleményeket úgy összegezte, hogy remények és aggodalmak egyaránt fellelhetők azokban. Reménykedés abban, hogy a társadalom sorsáért felelősséget érző erők párbeszéde, összefogása segíthet gondjaink leküzdésében és aggodalmak atekintetben, vajon felkészült-e a többpártrendszerre társadalmunk, azok a szervezetek, amelyek politikai pártként kívánnak tevékenykedni. Nem alaptalan aggodalmak ezek, ám - miként a Központi Bizottság előző ülésén megfogalmazódott - mégis erre az útra kell lépni, elkerülve ugyanakkor az anarchikus folyamatokat. A Reuter tudósítója ellentétet vélt felfedezni az alkotmány-koncepció ezer éves államiságunkhoz való kapcsolódása és a szocialista állam megjelölésének szándéka között. Fejti György rámutatott: a kontinuitást a maga teljességében kell értelmezni, így az 1948-49 utáni időszakot sem lehet mellőzni a magyar történelemből. Semmi nem idokolja tehát, hogy a szocializmus építésének évtizedeiről ,,megfeledkezzék,, az alaptörvény. Iványi Pál az agrárpolitika megújításának napirendre tűzését indokolva elmondotta, hogy nem volt szó valamiféle sürgősségről. Egy éve zajlik az előkészítő munka, mert bár joggal értékeltük a mezőgazdaságot sikerágazatként, már korábban látszottak a gondok is; éreztette hatását a technika elöregedése, a nyíló agrárolló, a piaci körülmények változása itthon és külföldön egyaránt. A párt agrártézisei sok ponton találkoznak az egyes alternatív szervezetek által megfogalmazott elképzelésekkel. Így közös szándék a szektorsemlegesség érvényesítése, a magángazdaságok mozgásterének bővítése, a földforgalmazás feltételrendszerének korszerűsítése és a monopóliumok felszámolása. Vannak azonban markáns eltérések is: az MSZMP nem vállalhatja magáénak az új ,,földosztás,, igényét, s irreálisnak tartja a farmergazdálkodásra való áttérést. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (17. rész)
|
A megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló írásos jelentés és az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés feletti vitában nyolcan fejtették ki véleményüket. Egyetértőleg támogatták a beszámoló megállapításait. Hámori Csaba úgy vélekedett, hogy e tanácskozások segítségével nagyobb politikai harcképességű szervezetek jöttek létre, s végbement egy öntisztulás is a pártban. Gyuricsku Kálmán a párt megújulásának fontosságát hangsúlyozta, mert ezen is múlik a reform sikere. Vissza kell adni a párttagság hitét - mondotta -, tudatosítani, hogy a párt tagjának lenni nem jelent ,,korlátok közötti életet,,. Hasonlóan fogalmazott Rajki Sándorné, mondván, hogy ne szorítsák merev határok közé a mozgalmi életet. Barts Oszkárné azt emelte ki, hogy az értelmes rend öltsön testet a szervezeti szabályzat pontjaiban. Többen is megerősítették, hogy akkor növelték meg az alsóbb pártszervezetek önállóságát, amikor az együttgondolkodásra, az együttcselekvésre van a legnagyobb szükség. Jókay Endre ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy az önállóság rázúdult a pártszervezetekre, és nem mindenütt tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Most a legfontosabb azt elérni, hogy a reformnak eredményei legyenek a politikában és a gazdaságban is, és a párt ne sodródjon, hanem vezessen. Kifogásolta, hogy egyesek a takarékosság jegyében meg akarják szüntetni a munkásőrséget, amely a közösségi gondolkodás és cselekvés jó példáját mutatja. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valamennyi pártértekezleten felvetődött: milyen legyen a pártszervezetek kapcsolata az újonnan létrejött szervezetekkel. Különösen fontos erre választ adni azért, mert több új szerveződés az MSZMP-t, a KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Horn Gyula ugyanakkor rámutatott: ennek a pártnak a politikája már más, mint amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyökeres politikai reformok mevalósítása. Tény az is, hogy a népfront már a májusi pártkonferencia előtt is a megújulás egyik szószólója volt, s a KISZ is nagyon sokat tett és tesz a változások érdekében. Éppen ezért politikai választ kell adni az ilyen sommás, elmarasztaló véleményekre. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (18. rész)
|
Több felszólaló részletesen beszámolt a megyei pártértekezletek általánosítható tapasztalatairól. Illei György felhívta a figyelmet arra is, hogy a vitákban a 3O-4O évesek nemzedéke szólalt meg a leghatározottabban, nagy felkészültséget mutatva. Devcsics Miklós azt vizsgálta: mi motíválta, hogy a pártértekezleteken elsősorban a káderügyek kerültek előtérbe. Véleménye szerint ezt az váltotta ki, hogy a tagság elégedetlen volt a pártirányítással és a párt teljesítményével, s a párt munkastílusa sem felelt meg a tagság várakozásának. Javasolta, hogy az ilyen jellegű pártértekezletek összehívását most már határozatilag meg kellene akadályozni. E nézettel Rajki Sándorné szállt szembe, mondván, hogy ezt nem szerencsés hatalmi szóval megtiltani. Hasonlóképpen foglalt állást Hámori Csaba is. A vitában elhangzottakat Lukács János összegezte. Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt és a közügyek demokratikus kezelésének erjesztői voltak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formában látták biztosítva a tagsági akarat érvényesülését a helyi programok kidolgozásában és a vezetők kiválasztásában. Javasolta, hogy ahol a pártértekezletek előkészítésének folyamatát megkezdték, ott gyorsítsák meg azt, és még április végéig tartsák meg az értekezleteket. Ezután a Központi Bizottság testülete egyhangúlag elfogadta Lukács János előterjesztését. A határozat szerint az országos pártértekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 3O-a. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (19. rész)
|
A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az ,,egyéb kérdések,, megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a testület foglalkozott a párttag-felvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel időpontjától fizetik. A Központi Bizottság tájékozódott a testülethez írott levelek kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett. Az a döntés született, hogy a pártpolitikai osztály a levelek tartalmáról a KB üléseit megelőzően készítsen elemzést, összefoglalást, amelyet a testület tagjai megkapnak; a Központi Bizottság a napirendek vitáiban és döntéseiben hasznosítsa a levelekben foglalt javaslatokat. Természetesen minden levélírónak személyes választ is kell kapnia. A levelekből levonható politikai következtetések a pártsajtóban kapjanak nyilvánosságot. A helyettes szóvivő bejelentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak áttekintése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történészekből, jogászokból álló bizottság létrehozását, azoknak a peranyagoknak az áttekintésére, amelyekről valószínűsíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Végül Kimmel Emil a testület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált - saját kérésükre - felmentették központi bizottsági tagságuk alól. (MTI)
1989. február 21., kedd 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Jószerével az egész ország a rádióra tapadva élt, leste a híreket, hogyan alalkul a gyűlölt fasiszta diktátor sorsa, porba hullik-e végre a hatalma? Temesvárott prolongálódott a harc, a hírek szerint egyre jobban eldurvultak a hatóságok, egyre elszántatbban harcolt a lakosság. 20-án Brassóban is megmozdultak. Ez nagy megkönnyebbülés volt, hiszen mutatta, hogy valódi népfelkelés indulhat meg, nem marad elszigetelt a temesvári konfluktus."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|