|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Békés megyei szervezetek tiltakozása
"Számunkra, akik Békés megyében élünk,
különösen nyugtalanító, hogy otthonainktól alig néhány kilométerre
dühöng a vörös terror, minden idők egyik legkegyetlenebb kommunista
diktatúrája.
A Román Szocialista Köztársaság fegyveres erői halomra
gyilkolják saját hazájuk polgárait - korra, nemre és nemzetiségre
való tekintet nélkül. Teszik mindezt egy olyan zsarnok parancsára és
egy olyan eszmerendszer nevében, amely méltatlan a modern Európához
és a század végéhez."
Amerika Hangja, Thassy Jenő:
"Magyarország elvesztette vezető szerepét"
"Magyarország, amely korábban élen járt, elvesztette vezető szerepét
a reformmozgalomban. Kelet-Németország és Csehszlovákia népi
felkelései és a nyugati demokrácia felé való sietés óta
Magyarország hátrább szorult. Ez egyike a kevés országoknak a Varsói
Szerződésen belül, ahol a kommunisták, akik magukat most
szocialistáknak nevezik és továbbra is a hatalom monopóliumával
rendelkeznek."
|
|
|
|
|
|
|
Krízis-költségvetés, ellentmondásokkal
|
-------------------------------------- München, 1989. december 15. (SZER, Világhíradó) - A költségvetési törvény tervezete a jövő héten kerül a parlament elé. Az ellentmondások egy részére Vadász János világít rá: - A kormány, miután egy évet elvesztegetett, vagyis a költségvetési és fizetési egyensúly javítását célzó radikális kúrát fokozatosan nem hajtotta végre, most rákényszerült, hogy sebtében összeállított krízis-költségvetést terjesszen az Országgyűlés elé. Egy elmulasztott program rögtönzött pótlékáról van szó, amely legjobb esetben áthidaló megoldás lehet, amely biztosítani hivatott a Valutaalap készenléti hitelkeretének megújítását, és ezzel a nyugati kölcsönök áramlását is. Mivel rögtönzött szükségmegoldás, brutálisan zúdítja az új terheket a társadalomra fokozott infláció, lakbéremelés és rohamosan növekvő munkanélküliség formájában. A miniszterelnök utolsó esélynek minősíti a krízis-költségvetést. Parlamenti elutasítása esetén kilátásba helyezi lemondását, azaz a kormány visszalépését. A kormány egyes tagjai pedig az országgyűlési jóváhagyás elriasztó alternatívájaként a 100 százalékos infláció és a fél milliós munkanélküliség vízióját ecsetelik. Az ember azt hinné, hogy ilyen végletekig kiélezett helyzetben a kormány legalább annyi súlyt helyez a kimerítő és egyértelmű tájékoztatásra, mint a parlamenti jóváhagyást megcélzó patetikus zsarolási kísérletekre, vagyis legalább néhány nappal a parlamenti előterjesztés előtt világosan megmondja, és a közvéleménnyel is tudatja, hogy mit is alakít át a krízis-költségvetés elsősorban a szubvenciók méreteiben és azok összetételében. De erről lehetetlen egyértelmű képet kapni. (folyt.)
1989. december 15., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Krízis-költségvetés - 1. folyt.
|
Két és fél héttel ezelőtt a Heti Világgazdaság című - egyébként kitűnő - folyóirat vállalkozott erre, és hajlandó is lennék elhinni a nyilván tisztességes igyekezettel összegyűjtött adatait, ha nem kellene összevetnem a Magyar Hírlap december 14-iki összeállításával. Kerekítem a számokat: a HVG gyűjtésében a kormány 44-ről 39 milliárdra kívánja csökkenteni a fogyasztói ártámogatásokat. A Magyar Hírlap változatában 50-ről 46,7 milliárdra. A második verzióban a csökkentett összeg is nagyobb, mint az elsőben az eredeti. Ugyanez történik a vállalati szubvenciók esetében. November végén arról értesültünk, hogy 49-ről 41 milliárdra csökkennek, most pedig arról, hogy 68-ról 47 milliárdra. Most csupán két kirívó adatpárt vetettem össze, de bármit próbáltam összehasonlítani, csak egy dolog vált világossá: hogy a két adatsor között nincs összefüggés. Az egyik lehetséges eset: a kormány ködösíteni próbál, nem kíván egyértelmően, világosan tájékoztatni. Az alternatív magyarázat ennél is rosszabb: nem képes világosan tájékoztatni a közvéledményt arról a szövevényről, amelyet maga sem lát tisztán. +++
1989. december 15., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|