Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (1.rész)
1989. december 17., vasárnap - Négyórás, meglehetősen intenzív tárgyalásokkal tarkított ülést tartott a kormány - közölte a vasárnapi ülést követő szóvivői tájékoztató kezdetén Bajnok Zsolt, egyben megkövetve a sajtó képviselőit az ,,aranyvasárnapi alkalmatlankodásért,,. Elsőként néhány munkaügyi szabály változásáról szólt. A szolgálati kiküldetések költségtérítését az új szabályok általános kötelezettségként fogalmazzák meg, a részleteket az érintettekre, illetve a kollektív szerződésekre bízza. Egy másik módosítás szerint a saját gépjárműhasználatért, ha a munkáltató havi átalányt állapított meg - az eddigi 500 kilométer helyett - legfeljebb ezer kilométerig számolható el költségmegtérítés adómentesen. Oldódnak a szabadságok kiadásának merev szabályai is. Ha a munkaviszony év közben kezdődött a szabadság arányos része jár a dolgozóknak; ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, az alapszabadság kétharmadát egybefüggően kell kiadni, a szabadság kiadásánál a dolgozót meg kell hallgatni, s kívánságát lehetőség szerint teljesíteni kell. A szakszervezeti tisztségviselők védelmében több új intézkedés született: nemcsak a munkahelyen megválasztott szakszervezeti tisztségviselőkre, hanem a különböző független szakszervezeti szerveződések képviselőire is vonatkozik a védelem, amely a tisztség megszünése utáni két évre szól. A szóvivő ezt követően bejelentette: a jövőben az Országos Árhivatal elnöke helyett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gyakorolja majd a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek tekintetében az árhatósági jogokat. Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletet. A gyed-re az is jogosult lesz, aki korábban 65 százalékos segélyt kapott. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a feleség halálától számított egy éven át jár majd a férjnek is, feltéve, ha árvaellátásban részesülő gyermeket nevel, s akkor is, ha a feleség halálakor mindketten nyugdíjasok voltak. A Minisztertanács egyetértve az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságával úgy döntött, hogy 1991-től bizonyos összeghatár felett nem kell majd nyugdíjjárulékot fizetni. A járulékkal nem fedezett magas jövedelemrész a nyugdíjalapba természetesen nem lesz beszámítható. E megoldás a társadalombiztosítási elveknek megfelelően korlátozza majd a kifizetendő nyugdíjakat. (folyt.köv.) 1989. december 17., vasárnap 19:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (2.rész)
A kormány tehát 1990-re nem fogadott el átmeneti, ideiglenes korlátozó intézkedéseket, így jövőre a jelenlegi nyugdíjszabályok lesznek érvényben. A szóvivő ezután arról számolt be, hogy a kormány döntött az Országos Nukleáris Balesetelhárítási Rendszer létrehozásáról. Ennek egyik indoka: a nemzetközi kötelezettségek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kidolgozott megállapodás is arra ösztönöz, hogy ne egy erőműre, hanem általában a nukleáris balesetelhárítás feladataira vonatkozzanak a hazai előírások. A rendszer hatókörében kiterjed az országon belül és kívül esetleg bekövetkező, hazánk területére is kiható különleges nukleáris eseményekre békeidőben. A rendszer az előző kormánybizottság bázisán jön létre, élére a honvédelmi tárca vezetőjét nevezik ki. A kormány tájékozódott a jövő évi pénzügyi hitelpolitikai elgondolásokról is. A cél a külső egyensúly javítása, az árnövekedések fékezése és a gazdaság likviditásának szigorú kézben tartása. Ez egyebek között megköveteli, hogy a nettó belső hitel összességében 8-10 százalékkal, a belföldi pénzállomány pedig 12-14 százalékkal növekedjék. Fontos, hogy mind a lakosság, mind pedig a gazdálkodás szférájában vonzó kamatfeltételek érvényesüljenek. Az egyik elgondolás: a belföldi magánszemélyeknél a letéti jegyek kamatlábának felső határa január 1-jétől a látra szóló betéteknél 14, a tartós megtakarításoknál maximum 26 százalékos legyen. Bajnok Zsolt beszámolt arról is, hogy a Hungaroring sportlétesítményként működik a továbbiakban, üzemeltetésére, hasznosítására a kormány döntése értelmében új gazdasági társaságot kell alapítani, amelynek részvényesévé válik a magyar állam is. Az 1991-1995-ig terjedő időszakra a versenyek szándéknyilatkozatát még az idén az illetékes nemzetközi szervezeteknél be kell jelenteni. A Minisztertanács utasította a közlekedési tárcát, hogy a jövő évi Forma 1. megrendezéséhez tartalékaiból csoportosítson át 20 millió forintot, s a versenyhez járuljon hozzá a kereskedelmi tárca is. A szóvivő röviden ismertette a november 26-i népszavazás általánosítható tapasztalatait. Eszerint az adminisztrációban és az előkészítés különféle munkafázisaiban adódtak gondok, problémák és hibák is, ezeket azonban nem részletezte, mert a jelentést az országgyűlési képviselők kézhez kapják majd. (folyt.köv.) 1989. december 17., vasárnap 19:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (3.rész)
A Magyar Köztársaság államhatáráról, annak rendjéről, őrizetéről és az átlépés szabályairól készülő törvény kapcsán a szóvivő elmondta, hogy megkezdődik a határőrség szervezeti korszerűsítése, feladatainak újra fogalmazása. A határőrizeti és a határforgalmi ellenőrzést a jövőben csak a hivatásos állomány végzi majd. Az átállás 1990-ben kezdődik és a világkiállítás időpontjáig fejeződik be. Elsőként 1990. március 1-jétől a győri kerület dunai határszakaszán vezetik be a hivatásos állományu határőrizetet. Ezt követően a csehszlovák, az osztrák, a jugoszláv, a szovjet és a román határszakaszon, valamint a Ferihegyi ellenőrző ponton folytatódik az áttérés. A határőrség létszáma íly módon a jelenlegihez viszonyítva mintegy 60 százalékkal csökken, 9 ezer körüli lesz. A fenntartási költségek előreláthatóan egyharmadával csökkennek. Napirenden szerepelt a Belügyminisztérium szervezeti átalakítása is. A változtatás legfontosabb indoka: jusson kifejezésre az állambiztonsági és a közbiztonsági, azaz a rendőri munka eltérő jellege, a Parlament, a kormányzat és a közvélemény számára legyen jól áttekinthető a minisztérium és a különböző szolgálatok munkájának hatékonysága, költségeik felhasználása. Országos Rendőr-Főkapitányság névvel, illetve Nemzetbiztonsági Hivatal elnevezéssel a belügyminiszternek alárendelt szervezeteket is létrehoznak. A Minisztertanács foglalkozott a bősi erőmű hajózsilipjénél bekövetkezett műszaki balesettel. A magyar szakértők szerint a végleges létesítmények vasbeton és acélszerkezetei nem károsodtak oly mértékben, hogy későbbi használatukat gátolná. A két szakértői bizottság egyébként még az év vége előtt tanácskozik. Előzetes becslések szerint a baleset mintegy egymillió forintos kárt okozott. A kormány úgy döntött, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hatásköréből azonnali hatállyal kivonja a bős-nagymarosi vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos kormányzati hatásköröket. Az építkezéssel kapcsolatos, beruházói, környezetvédelmi és vízgazdálkodási ágazati irányítás hatáskörének teljes körü gyakorlásával Udvari László kormánybiztost bízta meg azzal, hogy az érintett tárcákkal együtt tárgyaljon a pártokkal és a környezetvédő mozgalmakkal a kialakult helyzetről, a további közös tennivalókról. A kormány végül személyi kérdésekről döntött. Dr. Kiss Elemért december 20-ai hatállyal a Minisztertanács Hivatala elnökhelyettesi tisztéből felmentette és egyidejüleg kinevezte a hivatal elnökévé. Czirják Sándort, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesévé nevezte ki január 1-jei hatállyal. (folyt.köv.) 1989. december 17., vasárnap 19:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
A szóvivő közölte: Kárpáti Ferenc vezérezredes, az ideiglenes köztársasági elnöktől - a miniszterelnök egyetértésével - kérte a rangjának megfelelő tartalékállományba helyezését. Az ideiglenes köztársasági elnök a kérésnek eleget tesz, íly módon Kárpáti Ferenc civil miniszterként vezetheti tovább a tárcát. A lépést alighanem az ösztönözte, hogy a honvédelmi tárca lényegében ketté vált: a miniszter felügyelete alá, hatáskörébe a katonapolitikai, az államigazgatási és a honvédelmi teendők tartoznak. A jelenlévő újságírók a tájékoztató befejeztével egyebek között a jövő évi központi árintézkedésekről tudakozódtak. Ennek konkrét megválaszolásától azonban a szóvivő eltekintett, mert a döntések elsősorban attól függnek, hogy a hétfőn kezdődő parlamenti ülésszakon milyen határozatok születnek. A központi árintézkedésekről terjengő hírekkel, ,,fekete listákkal,, kapcsolatban nem zárta ki, hogy bizonyos termékek forgalmazói ,,spájzolnak,,. Várják az áremelést, s a szigoru racionalitás szerint ebben nekik igazuk van. A szóvivő mindazonáltal idézte Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, aki szerint nincs nagyobb arányu tartalékolás, a készletek gyakorlatilag a tavalyiakkal egyeznek. Ennek ellenére Németh Miklós határozottan kérte és felszólította a minisztert: a hét elején kezdjen tárgyalásokat a húsipari vállalatok vezetőivel, és egyértelműen állapodjanak meg a lakossági húsellátás zavartalan biztosításáról. Egy másik kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy vámtarifa-ügyekről is tárgyalt a kormány, döntés azonban nem született. Kardinálisabb rendezésre - vagy az esetleges csökkentésre - feltehetőleg csak 1991-ben kerülhet sor. Az illetékesek arra kaptak lehetőséget, hogy az adott keretek között, a végösszeget azonban nem változtatva, csökkentsék helyenként a vámtarifát. A hadsereg ,,karcsúsítása,, kapcsán a szóvivő hivatalos létszámadatokkal nem tudott szolgálni, de egyetértett a törekvéssel, hogy a védelmi feladatokat százszázalékosan ellátó serege legyen az országnak. Annyit azért kiszivárogtatott, hogy a kormány az Országgyűlés következő ülésszakára készülve ismét több százmillió forintos nagyságrendű csökkentést mérlegelt. A hétfőn kezdődő országgyűlési ülésszak várható eredményét prognosztizálva Bajnok Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetést a bizottságok többsége elfogadja majd, korántsem mondható viszont ez el a lakáskoncepcióról. Ismeretei szerint az ülésszak előtt még öt parlamenti bizottság tanácskozik e kérdésről. (MTI) 1989. december 17., vasárnap 20:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »