|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Kisgazdapárt közleménye
"A Független Kisgazda-, Földmunkás-
és Polgári Párt Országos Politikai Bizottsága, Országos
Intézőbizottsága és a megyei vezetők együttes értekezlete egyhangú
határozatot hozott arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad
Demokraták Szövetsége által szervezett hétfő esti, a Hősök terén
megtartásra kerülő nagygyűléshez csatlakozik és támogatja azt.
Egyben az értekezlet résztvevői a leghatározottabban tiltakoznak
Tőkés László személyét ért atrocitások miatt, a román diktatúra
erőszakos temesvári fellépése ellen."
SZER, Világhíradó:
A Világbank jelentése
"A bank becslése szerint a törlesztési szükséglet az idén
2 és fél milliárd dollárra rúgott, előrevetítve ez az összeg 1991-ben
2,8 milliárd dollár lesz, majd csökken 1998-ra egy milliárd dollár alá.
A Világbank szakértői külön kiemelik, hogy a magyar kormány
egyre gyorsabban és megbízhatóbban továbbítja a banknak a
gazdasági adatokat, és az adatszolgáltatás egyre jobban támaszkodik
a világgazdaságban elfogadott könyvelési és számlázási módszerekre."
|
|
|
|
|
|
|
Befejezte kétnapos ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Százezer forint miniszteri fizetést javasol - havi bruttó értékben - az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, amely pénteken befejezte kétnapos ülését. Ez a javaslat a vezető állami tisztségviselők javadalmazásáról szóló törvénytervezet részeként született meg, s alapul szolgál a miniszterhelyettesi, az államtitkári, az államminiszteri besorolásban, illetve a miniszterinél magasabb közjogi funkcióban dolgozó tisztségviselők javadalmazásának megállapításához.
A bizottság azt támogatja, hogy ezzel azonos javadalmazásban részesüljön a minisztereken kívül az állampolgári jogok szószólója, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese és valamennyi tagja, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész. A miniszteri fizetést 100 százaléknak tekintve 120 százalékos fizetést ajánl az államminisztereknek és az Állami Számvevőszék elnökének. 140 százalékot javasol az Országgyűlés, a Minisztertanács és az Alkotmánybíróság elnökének. Az államtitkári besorolás 80 százalék - ennyit kap majd például az Állami Számvevőszék alelnöke, a Minisztertanács Hivatalának elnöke és maguk az államtitkárok. 70 százalékos javadalmazásban részesülnek a miniszterhelyettesek, továbbá az Országgyűlés főtitkára és Hivatalának vezetője, valamennyi országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a Legfőbb Ügyész helyettese. A törvényjavaslat támogatását hosszas vita előzte meg, amelynek alapkérdése azt volt: még a jelenlegi Parlament és most, decemberben döntsön-e erről, avagy hagyja örökül az új Parlamentnek és kormánynak? Kideríthetetlen volt az is: ki döntött arról, hogy a terv- és költségvetési bizottság legyen ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője. A bizottság tagjai végül elenyésző többséggel határoztak úgy, hogy állást foglalnak a tervezetről. A tiltakozók álláspontja az volt, hogy nem lehet ilyen szakmailag előkészítetlen, megalapozatlan tervezetről felelősen dönteni. Ugyanez az érv hangzott el a társadalmi szervezetek állami támogatásának odaítélésével összefüggésben. A terv- és költségvetési bizottság albizottsága nem is vállalkozott összegszerű elosztásra, csupán az irányelvek meghatározására. Álláspontja az, hogy állami támogatás címén összességében nem lehet nagyobb összeget juttatni a társadalmi szervezeteknek, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy az igényként benyújtott 2,9 milliárd forint helyett csak 1,1 milliárdot osszanak szét. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 16:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejezte kétnapos ülését az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (2. rész)
|
Mindezek után Fehérné Eke Katalin, a bizottság titkára lemondott e funkciójáról, hangsúlyozván: nem vállalja tovább, hogy sorozatosan - és a korábbi gyakorlatnak megfelelően - szakmailag megalapozatlan döntésekre kényszerítsék. Az irányelveket elfogadva a bizottság azt javasolta, hogy csak a Magyar Vöröskereszt, valamint a fogyatékos és egészségkárosodott emberek hazai szociális és rehabilitációs érdekképviseleti szervezetei kapják meg az ideinek megfelelő támogatást, a többiekét csökkentsék. A konkrét összegekről pedig a pénzügyminisztérium döntsön. Mindkét vita konklúziójaként megfogalmazódott: a parlamenti bizottságok feladata az, hogy ellenőrizzék a folyamatokat és minősítsék az előterjesztéseket, állást foglaljanak azok változatairól, nem pedig az, hogy átvállalják a felelősséget a kormánytól. Ugyancsak az érvek és ellenérvek csatáját vívta az ülésen Békesi László pénzügyminiszter és Hellner Károly, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke abban az ügyben, hogy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényben határozzák-e meg az adó, illetve az ártámogatások mértékét, ahogyan erről az állami pénzügyekről szóló törvény rendelkezik, vagy hatalmazzák fel erre a kormányt, ahogyan azt a Minisztertanács kéri. Elkészült egy olyan kompromisszumos javaslat, amely szerint a törvényben az érintett termékek és szolgáltatások körére vonatkozóan csak az adó, illetve a támogatás alsó és felső határát szabályozzák, a konkrét mértékekről és bevezetésük időpontjáról pedig a kormány dönthet. Jóllehet, több képviselő úgy vélekedett, hogy még ily módon is biankó csekket adnak a kormány kezébe, a törvényjavaslatot végül is elfogadták azzal a kitétellel, hogy a fogyasztási adó és a fogyasztói ártámogatás mértékét csak az éves költségvetési törvény keretében lehet megváltoztatni. Ezzel a pénzügyminiszter is egyetértett. A bizottság lényegében vita nélkül támogatta a társadalombiztosítási törvény módosításáról és a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztést némi módosítással fogadta el, s egyben a regionális szervezeti felépítés mellett voksolt. (MTI)
1989. december 15., péntek 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A december 18-ára összehívott intézőbizottsági ülésen Prepeliczay István nem érvelve, vitatkozva, hanem durva becsmérlő módon támadta a kecskeméti gyűlésen résztvevőket, így engem is. Az elhangzottakra röviden válaszoltam. Visszautasítottam, sőt rágalmazónak tartottam egyik megjegyzést. Ez a politikai képződmény - hangsúlyoztam, amely a Független Kisgazdapárt eredeti célkitűzéseitől, stílusától merőben ellentétes, antidemokratikus, emiatt tartalmilag, akarva akaratlanul lényegében bolsevista jellegű párt, ahol a kisebbség vindikálja magának a hatalmat, mégpedig olyat, amely a személyes ambíciókat helyezi előtérbe."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|