 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Budapest I. és XII. kerületi szervezetének felhívása
"A Magyar Demokrata Fórum I. és
XII. kerületi szervezete felhívja az összes demokratikus mozgalmat
és pártot arra, hogy amennyiben az Országgyűlés a soron következő
ülésszakon nem oszlatja fel önmagát, és nem kezdeményezi a márciusi
szabad országgyűlési választásokat, akkor utcai tömegtüntetés
keretében adjon kifejezést tiltakozásának, és követelje az
Országgyűlés feloszlatását. A tömegtüntetés időpontját és helyét a
sajtó útján az eseményektől függően hozzuk nyilvánosságra."
Deutschlandfunk, Kommentár:
Parlamentáris kormányválság?
"Az előzetes
tárgyalásokon - a szociáldemokraták kivételével - valamennyi
jelentős párt egyetértett abban, hogy nemzeti érdek minél hamarább
megtartani a választásokat, mert az országnak szükséghelyzetében
mielőbb legitim parlamentre és annak felelős kormányra van szüksége.
A választások első lehetséges időpontja 1990 március 18-ika, a
parlament önföloszlatásától a választásokig ugyanis 90 napnak kell
eltelnie. Nem tisztázott még: mi legyen a parlamenttel ebben a 90
napban, feloszlassa-e önmagát, vagy hosszabbítsa meg mandátumát?"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP XIV. kongresszusa (1. rész)
|
1989. december 17., vasárnap - A Magyar Szocialista Munkáspárt
XIV. kongresszusa zárt üléssel kezdte meg munkáját vasárnap reggel
az Építők Székházában. A párt vidéki és budapesti tagságát képviselő
mintegy 8OO küldött döntött az ügyrendről, majd Marosán György
mondott megnyitót. Beszédében utalt arra: azért vállalta e
szereplést, mert az MSZMP az a párt, amely védelmezi a marxizmust, s
azon munkálkodik, hogy visszaszerezze a tudományos szocializmus, a
marxizmus hitelét. Kérte a küldötteket: segítsenek abban, hogy a
politikai közéletbe visszakerüljön az önkéntes mozgalmi munka.
Megítélése szerint a kongresszus egyik leglényegesebb feladata a hit
és a bizalom helyreállítása.
Ezek után felkérte a kongresszus elnökségének tagjait - Berecz
Jánost, Puja Frigyest és Szűcs Ervint -, hogy közösen vezessék a
tanácskozás munkáját.
A küldöttek ezt követően egyhangúan állást foglaltak abban, hogy
az MSZMP erkölcsi és politikai elégtételt szolgáltat méltánytalanul
megsértett tagjainak, közöttük Marosán Györgynek.
Grósz Károly, a kongresszusi előkészítő bizottság elnöke lépett
ezután a mikrofonhoz, az ország politikai és gazdasági helyzetéről,
a párt szervezéséről tartva referátumot. Elöljáróban leszögezte: az
MSZMP nem szűnt meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és
újjászervezése mellett a tagság döntött, amely meggyőződéssel
vallja, hogy a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt,
amelyik a munkások, a dolgozó emberek szolgálatát tekinti munkája
legfőbb értelmének, amelyik a marxizmus tudományos elméletével kíván
választ adni a jelen és a jövő kérdéseire. Szólt arról, hogy már
meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították:
ragaszkodnak az MSZMP-hez, s több tízezren kollektív listán jelezték
e szándékukat. Hozzátette: a szervezést társadalmi munkában végzik a
vezetés nélkül maradt MSZMP aktivistái.
A továbbiakban - az októberi Kongresszus ,89 tanácskozását
értékelve - kijelentette: a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós
erők a párttagság megkérdezése nélkül, antidemokratikusan, a
szabályosan megválasztott küldötteket félrevezetve megváltoztatták a
párt jellegét és nevét, szétverték országos vezetését, s létrehozták
- szándékuk szerint az MSZMP helyett - a Magyar Szocialista Pártot.
A tagság jelentős része azonban felismerte, hogy becsapták, s
ragaszkodik pártjához. (folyt.köv.)
1989. december 17., vasárnap 15:45
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP XIV. kongresszusa (2. rész)
|
Az őszi tanácskozás hangadói jelentősen meggyengítették a magyar
szervezett baloldalt, utat nyitottak a szocializmus-ellenes
jobboldali erőknek, felbecsülhetetlen károkat okozva a magyar
népnek. Sok százezer ember becsületes közéleti munkáját
kérdőjelezték meg, tömegeket taszítottak el a politikai közélettől;
lehetővé tették olyan intézkedések születését, amelyek aláássák a
szocialista rendszer alapjait; méltatlanul megsértették a
munkásőrség becsületes tagjait, kitiltották a pártszerveket a
munkahelyekről, olyan kormányzati döntéseket készítettek elő,
amelyek következményei egyoldalúan a lakosságra hárulnak - sorolta
Grósz Károly, hangsúlyozva, hogy a tagságra akarják hárítani mindazt
a politikai terhet is, ami az MSZMP akkori vezetésének hibáiból
ered. Véleménye szerint a párttagság nem tehető felelőssé néhány
ember hibás döntéséért.
Az előadó utalt arra, hogy sokan vitatják: 1988-ban döntöttek-e
rosszul vagy azt követően különböző okokból nem voltak képesek a
helyes elhatározásokat megvalósítani. Személyesen az utóbbit
képviseli: a magyar baloldalt ugyanis a frakciózások, az egyéni
ambíciók rombolták szét, a pártot nem kívülről, hanem belülről
bomlasztották fel. Saját felelősségét említve idézettel élt, amely
szerint barátnak vélte az ellenségét.
Az ország gazdasági helyzetét elemezve rámutatott: érthetetlen,
hogy ilyen körülmények között a kormány vezetése nem a gazdasági
teendőkre összpontosítja a figyelmét, hanem a politikai átalakulásra
koncentrál. Ez is oka, hogy társadalmi támogatás nélkül maradt a
kormány, amelynek gazdaságpolitikai programját erőtlennek ítélte.
Hangsúlyozta: a fenyegető gazdasági összeomlás elkerülése érdekében
gyökeresen új gazdaságpolitikára van szükség, a
kerekasztal-tárgyalások harmadik oldalán részt vevő szervezetek
javaslatának megfelelően. Reményét fejezte ki, hogy az MSZMP
rövidesen a közvélemény elé állhat egy ilyen programmal.
A nemzetközi kapcsolatokra térve rámutatott, hogy a szocialista
partnereinkhez fűződő viszony megromlott, s - a gazdasági helyzet és
a belpolitikai stabilitás csökkenése miatt - csökkenőben van a
Nyugat érdeklődése is hazánk iránt.
A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a pártot tartalmi
és személyi kérdések osztják meg. Egyesek eltérően ítélik meg a
májusi pártérteklezlet eredményeit és az azóta végbement
változásokat. A párt tagjai az MSZP-vel való viszony alakításában
sem egységesek, bár azt elismerik, hogy a viszony alakulása nemcsak
az MSZMP-n múlik. A legnagyobb vitát a vagyonmegosztás körüli
értelmetlen konfliktusok okozzák. (folyt.köv.)
1989. december 17., vasárnap 15:52
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP XIV. kongresszusa (3. rész)
|
Megemlítette, hogy az MSZP még pénzért sem hajlandó helyiségeit
az MSZMP rendezvényeire kölcsönözni. Az ellentétek ellenére -
mutatott rá - az MSZMP mégsem testvérharcra, hanem a baloldal
összefogására törekszik. Reményét fejezte ki, hogy a Magyar
Szocialista Pártban lévő elvtársaiknak lesz erejük arra, hogy
pártjukban háttérbe szorítsák a jobboldali erőket, s eltávolítják az
alkalmi és tartós együttműködés elől a személyi akadályokat. Az
MSZMP fő politikai ellenfeleit a jobboldalon elhelyezkedő, a
kapitalista restauráción munkálkodó szocialista-ellenes erőkben
látják.
A párton belüli személyi problémákat említve úgy vélekedett: nem
kevesen arra teszik a hangsúlyt, hogy kivel nem akarnak
együttműködni, s mások valódi vagy vélt politikai hibáit, emberi
gyengeségeit emelik ki. Ez a személyeskedés a mozgalom bukásához
vezet - szögezte le Grósz Károly, majd a párt jövőjével
összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy a vezetőket a tagságnak kell
megválasztania; a tegnapi érdem mára már kevés, eredményes munkával
kell a közösség elismerését újból és újból kiérdemelni.
Tévedhetetlen pártok, illetve politikai vezetők nincsenek, nem is
lesznek. Ezért kellő türelem, tolerancia kell mások hibáinak
megítélésében is. Marxista, baloldali tömegpártot kell létrehozni,
amely a választásokon is tisztes eredményt tud elérni. Az MSZMP a
munkások, a dolgozó emberek pártja akar lenni, politikai
képviseletüket szeretné minél jobb színvonalon ellátni. A párt
számít a fiatalokra, ugyanakkor karrieristákat nem kíván a soraiban
látni. Az előadó kijelentette: a szellemi alapjának a marxizmust
tekintő MSZMP szakít elődje politikájának hibás, azóta idejétmúltnak
bizonyult elemeivel. A folyamatosság megőrzése mellett a megújulásra
teszi a hangsúlyt; a nemzeti érdekek védelmét nem rendeli alá
elvont, internacionalista érdeknek; a demokrácia erősítését kívánja
a centralizmussal szemben. Nemzetközi kapcsolataiban a kommunista, a
szociáldemokrata és más haladó pártokkal, a szocialista országokkal,
a Szovjetunióval való együttműködést elsőrendűnek tartja; a
gazdasági válság elhárításában első helyen a saját erőt, a
szocialista országokkal történő együttműködés korszerűsítését, majd
a fejlett tőkés országokkal a kölcsönös érdekek alapján való
együttműködést sorolta.
A párt vezető funkcióira fiatalok megválasztását sürgette Grósz
Károly, hangsúlyozva, hogy az idősebbek tapasztalataik átadásával
segítsék munkájukat. Végül utalt arra, hogy az MSZMP legsürgetőbb
feladata az országgyűlési és helyhatósági választásokra való
felkészülés eredményes megszervezése, kulcskérdés a saját jelöltek
megfelelő kiválasztása. (folyt.köv.)
1989. december 17., vasárnap 15:59
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP XIV. kongresszusa (4. rész)
|
A referátumot követő vitában - jóllehet a szervezeti szabályzat
lett volna a napirend szerinti téma - számos, a szorosan vett
pártügyeken kívüli kérdést is érintettek a felszólalók.
Az újjászerveződő MSZMP-ről egybehangzó volt a vélemény: az a
tény, hogy a párt ilyen gyorsan képes volt újraéledni, az széles és
alulról jövő népi akaratot fejez ki. Mint elhangzott: az új
politikai programmal színrelépő MSZMP-nek - szakítva a korábbi
bürokratikus központi intézmények egész pártéletet meghatározó
szerepével - immár a párttagokat, illetve az alapszervezeteket kell
a középpontba helyeznie.
Az MSZMP helye az elmúlt hónapok során sokat változott a hazai
politikai palettán - ez több hozzászólás visszatérő gondolata volt,
egészen annak megfogalmazásáig, hogy az MSZMP napjainkban
voltaképpen ellenzékben van. Ezzel kapcsolatosan Ribánszki Róbert
rámutatott: az MSZMP tudomásul veszi hatalmi monopóliumának
megszűntét, s hajlandó a többi párthoz hasonlóan megmérettetni a
választópolgárok előtt. Egyelőre azonban - miként azt egy másik
felszólaló kifejtette - a választásokra való felkészülés terén
lépéshátrányban van az MSZMP, s jó időbe telik, amíg a pártnak
sikerül eloszlatnia maga körül a bizalmatlanság légkörét.
A tulajdonreform mikéntje - ezen belül is a többek által
fenyegető veszélynek ítélt tőkés restauráció - ugyancsak középponti
témája volt a vitának. A tulajdonviszonyok vonatkozásában a
küldöttek egyetértettek abban, hogy a gazdaság valóban
társadalmasított közösségi tulajdon alapján szerveződhet újjá, ám
úgy vélték: a magántulajdon működését mindenképpen korlátok közé
kell szorítani. Hangoztatták továbbá, hogy politikai eszközökkel
kell gátat szabni a polgári, tőkés restaurációnak. Mint kifejtették:
a polgári gondolattal a kommunisták eltökéltségét és akaratát,
illetőleg egy olyan szocialista programot szükséges szembeállítani,
amelynek a megfogalmazása az MSZMP-re vár.
Felvetődött annak kérdése is, hogy kikre számíthat az MSZMP e
szocialista program megvalósításában. Többen úgy ítélték, hogy az
MSZMP számos kérdésben közös célt fogalmazhat meg, illetve
együttműködhet a szakszervezetekkel, a szociáldemokratákkal. Volt
olyan felszólaló, aki a Magyar Néppárttal, illetve az MDF és a
Kisgazdapárt baloldalával való együttműködést sem tartotta
elképzelhetetlennek. (folyt.köv.)
1989. december 17., vasárnap 17:16
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP XIV. kongresszusa (5. rész) - Grósz Károly sajtóértekezlete
|
A kongresszus ,,félidejében,, Grósz Károly, a kongresszusi
előkészítő bizottság egyik vezetője tartott sajtóértekezletet.
Az egykori főtitkárhoz intézett több kérdés is azt feszegette,
mennyiben hibás az MSZMP volt vezetése az ország jelenlegi gazdasági
helyzetének előidézésében. Grósz Károly ezzel kapcsolatosan
elmondta: a párt vezetőit - különösen az utóbbi tíz-tizenöt évben -
súlyos gazdasági tévedések terhelik. A hibák, a téves
gazdaságpolitikai intézkedések okát abban látja, hogy a pártvezetők
nem vették figyelembe a világban zajló gazdasági változásokat, s
elsősorban arra vigyáztak, hogy ne rakjanak újabb terheket a
lakosság vállára.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP újjászervezése nem
csupán a régi, bukott vezetők hatalmának átmentését szolgálja-e,
Grósz Károly kifejtette: a párt újjászervezésén munkálkodók nagy
része nyugdíjas, tehát részükről semmiféle hatalom-átmentésről nem
lehet szó. Hozzátette: furcsa ilyenfajta átmentésről beszélni egy
jelenleg háttérbe szorított, oppozícióban lévő párt esetében.
A többpártrendszerről szólva Grósz Károly elismerte: az 1988
májusi pártértekezletet követően ő maga határozottan az
egypártrendszer mellett foglalt állást. Azóta azonban - mint
rámutatott - e kérdésben megváltozott a véleménye, s jelenleg úgy
látja, hogy a többpártrendszerű berendezkedés a helyes.
Több újságíró is arról érdeklődött, miként értékeli az MSZMP az
1956-os eseményeket. Grósz Károly - több ízben kifejtett
álláspontját megerősítve - elmondta, hogy az októberi események
népfelkelésként kezdődtek, ám október utolsó napjaitól az
ellenforradalmi jegyek kerültek túlsúlyba. Éppen ezért torznak
ítélte a jelenlegi értékelést, miszerint kizárólag a
népfelkelés-jelleget helyezik előtérbe.
Az MSZMP programjáról, szervezeti felépítéséről Grósz Károly
kifejtette: tévesek és rosszindulatúak azok a bírálatok, amelyek az
MSZMP programjában a proletárdiktatúra tételét vélik felfedezni.
Mint mondotta, az MSZMP-ben már két évtizede nincs napirenden a
proletárdiktatúra, s ennek terminológiáját már a korábbi
pártdokumentumokban is az össznépi állam fogalma váltotta fel. A
párt szervezeti felépítésének alapjául szolgáló demokratikus
centralizmusról szólva Grósz Károly leszögezte: a működési elvek
meghatározása valamennyi párt belső ügye. Hozzáfűzte: ő maga személy
szerint nem ismer egyetlen olyan pártot sem, ahol ne érvényesülne a
centralizmus. Végezetül megjegyezte: az elmúlt évtizedekben az
MSZMP-t egyébként sem a demokratikus centralizmus, hanem egy
eltorzult bürokratikus centralizmus jellemezte. (folyt.)
1989. december 17., vasárnap 17:20
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP XIV. kongresszusa (6. rész)
|
A szervezeti szabályzatról folyt hosszadalmas, több mint hétórás
vita elsősorban a párt jellege, neve, célja köré csoportosult. A
párt szervezeti felépítésével összefüggésben, különösen a
koordinációs bizottság szükségességében, valamint a kongresszus,
illetve a Központi Bizottság működésével kapcsolatban különböztek a
vélemények.
Számos távirat érkezett a kongresszushoz közösségektől és
egyénektől egyaránt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi
Bizottsága ugyancsak táviratban kívánt sikereket a magyar
kommunisták kongresszusának, a Magyarország demokratikus
megújulásáért, a baloldali erők egyesítéséért folytatott harcukhoz.
Franz Muhri elnök, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsága
nevében fejezte ki szolidaritását.
Késő estig elhúzódott a szervezeti szabályzat feletti vita,
emiatt a küldöttek úgy határoztak: második fordulóban - a jövő év
elején - vitatják meg az MSZMP programnyilatkozatát, s más
állásfoglalásokat. (folyt.köv.)
1989. december 17., vasárnap 22:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|