|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Reformszövetség állásfoglalása
"A jelenleg MSZMP néven szerveződő
új párt létezését törvényes bejegyzésük esetén tudomásul vesszük. E
párt politikai arculatát programnyilatkozata, belső demokratikus
működése, vezetőinek hitelessége és főként gyakorlati tevékenysége
alapján fogjuk megítélni. Szervezőik, ideiglenes vezetőik eddigi
politikai megnyilatkozásai és a népszavazás kérdéseiben kialakított
álláspontjuk alapján - egyetértve az MSZP elnökségének
állásfoglalásával - a politikai együttműködést nem tartjuk
elfogadhatónak."
SZER, Világhiradó:
"Az Európához most felzárkózni igyekvő Magyarország és a német
egyesülési tervek iránti gyanakvás légkörében manőverező
Nyugat-Németország közötti mostani csúcstalálkozón nem kisebb a tét,
mint hogy ki miben tudja támogatni a másik felet, s a támogatás itt
nemcsak anyagi, hanem erkölcsi, politikai szövetséget, vagy legalábbis
szolidaritást jelent. Márpedig szolidaritásra ma Kohlnak
éppúgy szüksége van, mint gazdasági segítségre Magyarországnak."
|
|
|
|
|
|
|
Kádár János szólaljon fel!
|
München, 1989. február 8. (SZER, Világhíradó) - Ma reggel közhírré tétetett - de csak így utólag -, hogy tegnap összeült a Politikai Bizottság, de hogy a "tizenegyek" az alkotmánytervezeten kívül még miről tanácskoztak, az úgy látszik, nem tartozik a nyilvánosság elé, mert nem tekinthetjük hírértékűnek, hogy időszerű politikai témákat vitattak meg. Ennyit az állampolgár közlemény nélkül is sejt. Sejtései jogos kíváncsisággá fokozódnak, majd pedig a "már megint nélkülem döntenek, és meg sem mondják, miért" keserűségévé változnak arra a bejelentésre, hogy a PB személyi kérdésekben is döntött. Kiről, kikről, mit - egyelőre nem lehet tudni. A várakozást kitöltheti a múlt vizsgálatának ez az elsősorban - legalábbis egyelőre elsősorban - nyelvi megközelítése. Idézzük fel saját hangján azt az embert, aki 1956. november elsején bejelentette az MSZMP megalakulását. (Kádár János beszél, rossz vétel miatt nem érthető.) Felismerték Kádár János hangját? A régi szalag rossz hangminősége miatt megismételjük egyik mondatát: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat". Még ott a dicsőséges jelző is a felkelés szó előtt. Ezzel együtt is, ha ma olvassuk újra ezt a beszédet 32 év távlatából, nemcsak a forradalom elismerése van benne. Ismét idézünk: "A népfelkelés válaszút elé érkezett: vagy lesz elég ereje a magyar demokratikus pártoknak vívmányaink megszilárdítására, vagy szembe kerülünk a nyílt ellenforradalommal. Akkor - 1956. november elsején - ez még úgy hangozhatott, mintha Kádár csak egy esetleges, távolról fenyegető veszélyt akarna jelezni. Ki tudhatta, hogy még ugyanezen a napon eltűnik Budapestről, hogy megszervezze mindazt, aminek folytatását ma már ismerjük. Azaz sok hiányossággal, sok fehér folttal ismerjük csak. A tisztázás igénye pillanatnyilag nem annyira történelmi, mint aktuális politikai igény és szükségesség. Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: - Mit jelent az, hogy az ÉS-ben megjelent Mit mond Kádár János? cikk után az Ötlet leközölte ezt a november elsejei beszédet, ami szintén felszólításként is értelmezhető, hogy szólaljon meg Kádár János? - Azért is szólítják föl erre - természetesen -, mert hiszen nemcsak tanúja, résztvevője volt az 56-os forradalomnak, hanem résztvevője volt az 1956. november 4-ikével elkezdődött ellenforradalomnak is, és a későbbi megtorlásoknak is főszereplője. Továbbá ő volt az az ember, akinek a nevéhez fűződik elsősorban ennek a rendszernek a felépítése, amely 56-nak, a forradalomnak az elnyomásán nyugszik, és a romjaira épült. Az, hogy Kádár János felszólalását sürgetik, két dolgot is jelent. Az egyik egy gyógyulási folyamat. A múltak bevallása elsősorban a pártnak szükséges s azoknak a néprétegeknek és csoportoknak, amelyek a maguk kiegyezését Kádárral, Kádárékkal megkötötték. Nekik a saját gyógyulásuk szempontjából és az újabb demokratikus Magyarországba való bekapcsolódásukhoz szükséges ez a gyógyulás. Azt hiszem azonban, hogy a közvéleménynek és a népnek az a része, amely kimaradt a kádári kiegyezésből, annak tulajdonképpen édesmindegy, Kádár Jánosnak ma mi a véleménye a 30 egynéhány évvel ezelőtt történtekről. Tudom, hogy sok érdekes részletet elmondhatna. Ám nem hiszem, hogy döntő volna: megélte-e azt a katarzist, amelyet titkon a történelem iránt érdeklődő hallgató és olvasó elvár tőle. - Mennyiben befolyásolhatja a pénteki központi bizottsági ülést az, hogy nyilvánosság elé került most a Kádár-téma? - Azt hiszem, megkönnyíti a Központi Bizottság dolgát, mert amennyiben Pozsgay gesztusa nem szakításnak, hanem folyamatosságnak minősül, hogyha a precedenseket lehet kiemelni részint a Kádár- beszédből, részint a már többször meghivatkozott Lukács- nyilatkozatból, akkor a hirtelen felszínre került törések elsimíthatok. Tehát ennyiben nem tartom ügyetlen gesztusnak a Kádár-beszéd megjelentetését, akkor sem, ha ez ellentétben van Pozsgay ellenfeleinek az utóbbi héten elhangzott megnyilatkozásaival. Itt egy kompromisszum körvonalai rajzolódnak, s egyre inkább arra utalnak a jelek, hogy szakításra és tisztázódásra pénteken sem fog sor kerülni, a pártvezetés frakciói közötti szervetlen és kibontakozást nem segítő egység továbbra is fennmarad. +++
1989. február 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"December 16-án immár többezresre duzzadt a temesvári lelkészt védelmezők tábora, magyarok és egyre többen románok is, vegyesen álltak őrt. Utcai tüntetésbe, felvonulásba kezdtek. A helyszínre immár a rendőrság is kiszállt. Tőkés pedig elbarikádozta háza ablakait és ajtaját. Másnap, vasárnap, készült megtartani az istentiszteletet. A Securitate és a rendőrség emberei szétkergették a híveket, nekimentek ajtónak, ablaknak. Törtek-zúztak. László, Edit és a velük lévő néhány presbiter előbb a templomba húzódott, eltorlaszolva a ház és a templom közötti átjárót. Amikor már kezdtek áttörni, akkor a templomi karzaton át visaszamenekültek a paplak padlására. Innen már nem volt tovább..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|