|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Reformszövetség állásfoglalása
"A jelenleg MSZMP néven szerveződő
új párt létezését törvényes bejegyzésük esetén tudomásul vesszük. E
párt politikai arculatát programnyilatkozata, belső demokratikus
működése, vezetőinek hitelessége és főként gyakorlati tevékenysége
alapján fogjuk megítélni. Szervezőik, ideiglenes vezetőik eddigi
politikai megnyilatkozásai és a népszavazás kérdéseiben kialakított
álláspontjuk alapján - egyetértve az MSZP elnökségének
állásfoglalásával - a politikai együttműködést nem tartjuk
elfogadhatónak."
SZER, Világhiradó:
"Az Európához most felzárkózni igyekvő Magyarország és a német
egyesülési tervek iránti gyanakvás légkörében manőverező
Nyugat-Németország közötti mostani csúcstalálkozón nem kisebb a tét,
mint hogy ki miben tudja támogatni a másik felet, s a támogatás itt
nemcsak anyagi, hanem erkölcsi, politikai szövetséget, vagy legalábbis
szolidaritást jelent. Márpedig szolidaritásra ma Kohlnak
éppúgy szüksége van, mint gazdasági segítségre Magyarországnak."
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt a II. kerületben
|
(Gadó György) München, 1989. január 23. (SZER, Világhíradó) - Budapest II. kerületében a minap jött létre a Független Kisgazdapárt helyi szervezete. Ott voltam, nem történt semmi szenzációs, az ilyesmi ma már a politikai élet megszokott hétköznapi eseménye. Mégis mindenütt adódik egy kis sajátos mozzanat, ami egyedi színezetet ad az eseménynek. Az 1947-es választásokon a Kisgazdapárt 60 százalékot kapott ebben a kerületben. Pártay Tivadar, a most újraszerveződött párt elnöke, és akkori országgyűlési képviselője évtizedek óta lakik a városrészben. 1949. február 1-én éjjel, az akkori Átrium - ma Május 1 moziból hívtak el 10 perces beszélgetésre - mesélte most a helyi csoport alakuló ülésén. A 10 percből 56 hónap lett. Az idős politikus másodszor is megjárta aztán az államvédelem börtönét, 1956-ban a forradalom idején ugyanis hozzákezdett a kerületben pártja feltámasztásához. Most megint ezen fáradozik, és itt, a 100-120 főnyi közönség előtt a Kisgazdapárt programjáról szólt. Az 1931-ben alakult párt egykori, úgynevezett békési programja a megváltozott társadalmi feltételek között is legalább 60 százalékban időszerű még - hangoztatja, de hozzáteszi: a mai zavaros helyzetben felelőtlenség lenne kialakult programmal előállni. A párt mai programja nagyobbrészt azt tartalmazza majd, hogy mit nem lehet csinálni, mit kell kijavítani. Vannak azonban pozitív módon megfogalmazható tennivalók is. Ilyen például a földviszonyok rendezése. A reménytelenül ráfizetéses állami gazdaságok és téeszcsék földjét magánkézbe kell adni. Igen fontos feladat a családvédelem, valamint a felnőttoktatás terén a rég bevált népfőiskolák újraindítása. Pártay Tivadar jegyzet nélkül, rögtönözve beszélt, de mondatai gyakorlott szónokot és rutinos politikust mutatnak. Egy hallgató hozzászólására reflektálva, röviden, de nagyon határozottan jegyzi meg: mi nem vagyunk alternatívok - mi párt vagyunk. És mindenkinek ellenzéke leszünk, akinek szándékai nem a nemzet érdekeit szolgálják. Röviden, de figyelmet érdemlő szavakkal szólt a gyűlésen Bába Iván. Kulcskérdés - mondotta -, hogy Magyarország a kis- és középvállalkozók országa legyen. Ezért a Kisgazdapárt programjának igen lényeges tétele, hogy a párt a vállalkozók pártja is kíván lenni. Új polgárosodásra van szükség - mondta Bába Iván, aki korábban a Szabad Kezdeményezések Hálózatában tevékenykedett, de most a párthoz csatlakozott. Szintén a pártprogramra tett észrevételt Csapó László, egy fiatal földműves, aki az egyik borsodi faluból jött el erre a gyűlésre. Miért nem foglalkoznak a termőföld védelmével? - kérdezte. A művelhető földek egyre fogyatkoznak. Felszólt a gyűlésen Bánffy György országgyűlési képviselő, az ismert színművész is. Bele kell tanulni a politikába - mondotta -, amiről leszoktattak bennünket. Felkészült emberekre van szükség. Idejében kell gondoskodni jelöltekről a választásokra. Az alakuló gyűlés a Népfront helyiségében zajlott le. Hegedűs Sándor, a kerület népfront-titkára szerint a Kisgazdapártnak szerzett jogai vannak a népfrontnál. Jezsó István, a gyűlés szervezője megköszönte a kapott és a továbbiakra is megígért segítséget, de hozzátette: kívánatos, hogy a Hazafias Népfront helyiségeit mindenki állampolgári jogon használhassa, hiszen azok közvagyont képeznek. +++
1989. január 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"December 16-án immár többezresre duzzadt a temesvári lelkészt védelmezők tábora, magyarok és egyre többen románok is, vegyesen álltak őrt. Utcai tüntetésbe, felvonulásba kezdtek. A helyszínre immár a rendőrság is kiszállt. Tőkés pedig elbarikádozta háza ablakait és ajtaját. Másnap, vasárnap, készült megtartani az istentiszteletet. A Securitate és a rendőrség emberei szétkergették a híveket, nekimentek ajtónak, ablaknak. Törtek-zúztak. László, Edit és a velük lévő néhány presbiter előbb a templomba húzódott, eltorlaszolva a ház és a templom közötti átjárót. Amikor már kezdtek áttörni, akkor a templomi karzaton át visaszamenekültek a paplak padlására. Innen már nem volt tovább..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|