|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Reformszövetség állásfoglalása
"A jelenleg MSZMP néven szerveződő
új párt létezését törvényes bejegyzésük esetén tudomásul vesszük. E
párt politikai arculatát programnyilatkozata, belső demokratikus
működése, vezetőinek hitelessége és főként gyakorlati tevékenysége
alapján fogjuk megítélni. Szervezőik, ideiglenes vezetőik eddigi
politikai megnyilatkozásai és a népszavazás kérdéseiben kialakított
álláspontjuk alapján - egyetértve az MSZP elnökségének
állásfoglalásával - a politikai együttműködést nem tartjuk
elfogadhatónak."
SZER, Világhiradó:
"Az Európához most felzárkózni igyekvő Magyarország és a német
egyesülési tervek iránti gyanakvás légkörében manőverező
Nyugat-Németország közötti mostani csúcstalálkozón nem kisebb a tét,
mint hogy ki miben tudja támogatni a másik felet, s a támogatás itt
nemcsak anyagi, hanem erkölcsi, politikai szövetséget, vagy legalábbis
szolidaritást jelent. Márpedig szolidaritásra ma Kohlnak
éppúgy szüksége van, mint gazdasági segítségre Magyarországnak."
|
|
|
|
|
|
|
Szabad-e a sajtó
|
---------------- München, 1989. december 16. (SZER, Világhíradó) - Olyan szabad-e a magyar sajtó, ahogy a szemgyönyörködtető pezsdülés mutatja? Hajnal László Gábor szerint nincs minden rendben a szabadsággal. Most következő kommentárjában példákkal illusztrálja még meglévő borulátását. - Illúziókat kergettünk, amikor azt hittük, valóban független lehet egy újság - összegezte imígyen véleményét a 18 számot élt Déli Napló volt főszerkesztője, Várkonyi Balázs. A szegedi lap 1989. március 24-ikén indult, kéthetente jelent meg, és példányszáma elérte a 10-12 ezret, vagyis elméletileg nem lehetett ráfizetéses, de a gyakorlatban komoly anyagi veszteségekkel zárták a kasszát. Miért? A Heti Világgazdaságban november 25-ikén terjedelmes interjúban keresték az okokat, és ebben az igen figyelemreméltó beszélgetésbene óhatatlanul is az annyit emlegetett sajtószabadság csapdáira vetődött a lényeg reflektorfénye, nevezetesen arra, hogy a lehetőség önmagában nagyon kevés. Az esélyek egyenlőségéről igencsak félrevezető vélekedni, hiszen a nyomtatáshoz szükséges papírellátás, valamint a postai terjesztés monopol helyzete jottányit sem változott. Kétségtelen, hogy a sommás ítélkezések jelenleg ritkán fedik a teljes és általánosítható valóságot, mert a hirtelenjében szerveződő városi, megyei, országos lapok, könyvkiadók némelyike rohamosan erősödik, míg egyre-másra szünnek meg erős, sikeres sajtótermékek arra hivatkozván, hogy belebuktak a vállalkozásba. Érdekes jelenség ez és fölöttébb elgondolkodtató, hogy vajon kiknek miféle érdeke fűződhet a nyílt és burkolt gáncsoskodásokhoz. A méltán sikeres Debrecen című újságot az egyik napról a másikra fejezték le, szabályos hadjáratot indítottak néhány bátor hangvételű, majd teljes egészében független lap ellen. (folyt.)
1989. december 16., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"December 16-án immár többezresre duzzadt a temesvári lelkészt védelmezők tábora, magyarok és egyre többen románok is, vegyesen álltak őrt. Utcai tüntetésbe, felvonulásba kezdtek. A helyszínre immár a rendőrság is kiszállt. Tőkés pedig elbarikádozta háza ablakait és ajtaját. Másnap, vasárnap, készült megtartani az istentiszteletet. A Securitate és a rendőrség emberei szétkergették a híveket, nekimentek ajtónak, ablaknak. Törtek-zúztak. László, Edit és a velük lévő néhány presbiter előbb a templomba húzódott, eltorlaszolva a ház és a templom közötti átjárót. Amikor már kezdtek áttörni, akkor a templomi karzaton át visaszamenekültek a paplak padlására. Innen már nem volt tovább..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|