 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Reformszövetség állásfoglalása
"A jelenleg MSZMP néven szerveződő
új párt létezését törvényes bejegyzésük esetén tudomásul vesszük. E
párt politikai arculatát programnyilatkozata, belső demokratikus
működése, vezetőinek hitelessége és főként gyakorlati tevékenysége
alapján fogjuk megítélni. Szervezőik, ideiglenes vezetőik eddigi
politikai megnyilatkozásai és a népszavazás kérdéseiben kialakított
álláspontjuk alapján - egyetértve az MSZP elnökségének
állásfoglalásával - a politikai együttműködést nem tartjuk
elfogadhatónak."
SZER, Világhiradó:
"Az Európához most felzárkózni igyekvő Magyarország és a német
egyesülési tervek iránti gyanakvás légkörében manőverező
Nyugat-Németország közötti mostani csúcstalálkozón nem kisebb a tét,
mint hogy ki miben tudja támogatni a másik felet, s a támogatás itt
nemcsak anyagi, hanem erkölcsi, politikai szövetséget, vagy legalábbis
szolidaritást jelent. Márpedig szolidaritásra ma Kohlnak
éppúgy szüksége van, mint gazdasági segítségre Magyarországnak."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Európai Közösség és a KGST
|
Washington, 1989. január 25. (Amerika Hangja, Reggeli adás) -
Kedves hallgatóink! Most kapcsoljuk Bécset, a mikrofonnál Simányi
Tibor.
- Három évtizedre tekinhet vissza az Európai Közösség és a KGST
története. Amikor a nyugati államok elhatározták a gazdasági
fejlődés koordinálását, amely alapja volt, egy akkor még meg nem
fogalmazott, szinte csak ködösen lebegő európai egyesülésnek, akkor
a Sztálin által bevezetett hidegháború még fagyponton tartotta az
európai Nyugat és az európai Kelet kapcsolatait.
A Varsói Paktum államainak szószólói habzó szájjal hirdették, hogy
az Európai Közösség nem más, mint a NATO, a nyugati védelmi
szerződés messzire nyúló karja. Azonban az elmúlt három évtizedben
az Európai Közösség országai a termelés, a termelékenység és a
termelt javak elosztása terén olyan hatalmas előnyre tett szert a
KGST-vel szemben, olyan mértékben emelte az emberi élet
színvonalát, hogy a keleti tömb államai nem negligálhatták tovább.
így aztán az elmúlt évben megtörtént a nagy találkozás. 1988.
júniusában aláírták Luxemburgban a két gazdasági tömb képviselői a
keretszerződést. Megegyeztek abban, hogy együttműködnek a gazdaság,
a környezetvédelem és a tudományos kutatás területein.
Ez a keretszerződés volt az alapja annak a nagyvonalú szerződésnek
is, amelyet az EGK múlt év szeptemberében Magyaroszággal kötött.
Nagyvonalú ez a szerződés, mert majdnem teljes részvételt biztosít
Magyarországnak az EGK piacain. A nyilvánvalóan gazdasági
megállapodásnak természetesen van egy politikai aspektusa is. A
Nyugat támogatni kívánja a magyar törekvéseket a piacgazdálkodás
megerősödésében és kiterjesztésében.
S most következik egy érdekes pont az EGK és a KGST kapcsolatainak
történetében. Mert az elmúlt hónapban Csehszlovákiával is kötött az
EGK egy szerződést, amely azonban sokkal kevésbé nagyvonalú, mint a
Magyarországgal kötött.
Nyugati szemlélők számára ez természetes. Csehszlovákia még mindig
mereven ragaszkodik a központi tervgazdálkodás elvéhez és az emberi
jogok gyakorlásában alig-alig ért el haladását, sőt ha a legutóbbi
prágai tüntetés durva rendőri feloszlatását tekintjük, akkor
Nyugaton arra a következtetésre jutnak, hogy Csehszlovákiában semmi
sem változott. Márpedig az emberi jogok alkalmazása egyes
országokban Carter amerikai elnök hivatali ideje óta az Egyesült
Államok egyik külpolitikai tétele. A csehszlovák kormány
mindenesetre megígérte, hogy leépíti a vámsorompókat az EGK
terményei számára és rendszeresen informálja Brüsszelt gazdasági
fejlődéséről.
Bulgária és Lengyelország a közeljövőben hasonló szerződéseket
kívánnak kötni, az NDK előzetes tárgyalásokat kíván folytatni. Maga
a Szovjetunió is együttműködésre törekszik az 1992-ben létrejövő
EGK-belpiaccal. Ausztria, mint semleges állam mindeddig a hídfő
szerepét játszotta a nyugat-keleti kapcsolatokban, s ha tagja lesz
az EGK-nak és teljes mértékben részt vesz a belpiac működésében,
akkor közvetve megnyitja az utat Brüsszel felé, azon KGST-országok
számára is, amelyekkel eddig bilaterális alapon működött együtt.
Elsősorban persze Magyarország profitál majd ebből. +++
1989. január 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"December 16-án immár többezresre duzzadt a temesvári lelkészt védelmezők tábora, magyarok és egyre többen románok is, vegyesen álltak őrt. Utcai tüntetésbe, felvonulásba kezdtek. A helyszínre immár a rendőrság is kiszállt. Tőkés pedig elbarikádozta háza ablakait és ajtaját. Másnap, vasárnap, készült megtartani az istentiszteletet. A Securitate és a rendőrség emberei szétkergették a híveket, nekimentek ajtónak, ablaknak. Törtek-zúztak. László, Edit és a velük lévő néhány presbiter előbb a templomba húzódott, eltorlaszolva a ház és a templom közötti átjárót. Amikor már kezdtek áttörni, akkor a templomi karzaton át visaszamenekültek a paplak padlására. Innen már nem volt tovább..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|