|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Reformszövetség állásfoglalása
"A jelenleg MSZMP néven szerveződő
új párt létezését törvényes bejegyzésük esetén tudomásul vesszük. E
párt politikai arculatát programnyilatkozata, belső demokratikus
működése, vezetőinek hitelessége és főként gyakorlati tevékenysége
alapján fogjuk megítélni. Szervezőik, ideiglenes vezetőik eddigi
politikai megnyilatkozásai és a népszavazás kérdéseiben kialakított
álláspontjuk alapján - egyetértve az MSZP elnökségének
állásfoglalásával - a politikai együttműködést nem tartjuk
elfogadhatónak."
SZER, Világhiradó:
"Az Európához most felzárkózni igyekvő Magyarország és a német
egyesülési tervek iránti gyanakvás légkörében manőverező
Nyugat-Németország közötti mostani csúcstalálkozón nem kisebb a tét,
mint hogy ki miben tudja támogatni a másik felet, s a támogatás itt
nemcsak anyagi, hanem erkölcsi, politikai szövetséget, vagy legalábbis
szolidaritást jelent. Márpedig szolidaritásra ma Kohlnak
éppúgy szüksége van, mint gazdasági segítségre Magyarországnak."
|
|
|
|
|
|
|
A KGST és Ausztria kapcsolata
|
(Simányi Tibor) Washington, 1989. január 22. (Amerika Hangja, Esti világhíradó) - Két éven át, 1986-ban és 1987-ben szinte drasztikusan csökkent a nyugati export a KGST-országokba. Az elmúlt esztendőben változás állott be. Azonban ujjongásról még mindig nem lehet szó. 8.7 százalékos volt az exportnövekedés az egész osztrák exportvolument tekintve, ami a szövetségi kereskedelmi kamara kelet-európai szakértője szerint ugyan a csökkenő tendencia végét jelenti -, azonban igazi fellendülés még mindig nincs kilátásban. Miért? A válasz erre a természetes kérdésre sokrétű. Elsősorban persze ott keresendő, hogy a kelet-európai országok különböző gazdasági reformjai még mindig nem konszolidálták ezekben az országokban a gazdasági helyzetet. Ehhez még legalább 2-3 esztendőre lesz szükség, mondják az Osztrák Kereskedelmi Kamara szakértői. Súlyosan esik a latba a következő is: az 1975-ben még 17 százalékos kelet-európai export az elmúlt évben 8.4 százalékot ért el. Igaz ugyan, hogy Ausztria, Finnország után a második helyen van a kelet- európai kereskedelemben, hiszen a többi nyugat-európai országok részaránya egészükben alig több mint 2 százalék. Azonban a KGST- országok továbbra is eladósodnak, ami azt jelenti, hogy a Nyugatról általában, és Ausztriából különösen importált árucikkeket nyugati kölcsönnel fedezik. Ez olyan folyamat, aminek a végét nem lehet látni. Elrettentő példaként Lengyelország rémlik fel a nyugati szemlélők előtt, vagy Románia, amely ugyan visszafizeti adósságát, de a lakosság teljes elszegényedése árán. Ami megint csak azt jelenti, hogy nem tud a közeli vagy a távoli jövőben importálni. Mindezek alapján osztrák szakértők valami felemás mérleget vonnak a kelet-európai kereskedelemben. Felemás olyan értelemben, hogy jó is, meg rossz is. Mindenesetre jó, hogy a csökkenő tendenciát sikerült megállítani. Rossz azonban az, hogy a KGST-országokkal folytatott, immár több évtizedes kereskedelem veszít jelentőségéből. Megint csak itt a kérdés: miért? A kelet-európai országok devizahiányuk következtében egyre erőteljesebben követelik az ellen-üzlettel való fizetési módot. Ezt persze a folyamatban lévő gazdasági reformok is alátámasztják, amelynek következtében az egyes vállalatoknak joguk van külföldi üzleteket saját számlájukra lebonyolítani. Például a Szovjetunióban jelenleg hétszáz ilyen vállalat működik. Számuk a közeljövőben háromezerre fog emelkedni. Hasonló a helyzet néhány más kisebb KGST-államban. Miután az egyéni kereskedelem felelősségével felruházott vállalatok nem kapnak állami devizakiutalást, kénytelenek fizetségül saját termékeiket felajánlani. Tehát virágzik az ellen-üzlet. Ez azonban a kisebb, és közepes osztrák cégek számára nem mindig jár nyereséggel. Nagyvállalatok számára kifizetődhet az ilyen csereüzlet. Például szállítanak gépi-, és ipari berendezéseket, és az ellenértékként kapott készárut nemzetközi szerveik útján értékesítik. Ezek a problémák súlyosak ugyan, de nem megoldhatatlanok. Azt mutatják, hogy a nyugat-keleti kereskedelem lehetőségei sok tekintetben a KGST országok gazdasági reformjaitól is függenek. +++
1989. január 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"December 16-án immár többezresre duzzadt a temesvári lelkészt védelmezők tábora, magyarok és egyre többen románok is, vegyesen álltak őrt. Utcai tüntetésbe, felvonulásba kezdtek. A helyszínre immár a rendőrság is kiszállt. Tőkés pedig elbarikádozta háza ablakait és ajtaját. Másnap, vasárnap, készült megtartani az istentiszteletet. A Securitate és a rendőrség emberei szétkergették a híveket, nekimentek ajtónak, ablaknak. Törtek-zúztak. László, Edit és a velük lévő néhány presbiter előbb a templomba húzódott, eltorlaszolva a ház és a templom közötti átjárót. Amikor már kezdtek áttörni, akkor a templomi karzaton át visaszamenekültek a paplak padlására. Innen már nem volt tovább..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|