|
|
|
|
Szaharov - nekrológ
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. december 15. péntek (MTI-tud) - Meghalt Andrej Dmitrijevics Szaharov fizikus, Nobel-békedíjas szovjet parlamenti képviselő. 68 éves volt.
Halálának hírét a szovjet főváros sajtóköreiben nyugati újságírók tették először közzé, a család különböző tagjaitól nyert értesülések alapján. Ezek szerint Szaharov csütörtök este - a radikális reformpárti parlamenti képviselőket tömörítő régióközi csoport ülése után - lakásán szívrohamban hunyt el. Szaharov neve fizikusként összefonódott a szovjet nukleáris fegyverek megteremtésével, őt nevezik a szovjet hidrogénbomba atyjának. Éppen tudományos tevékenysége ébresztette rá, milyen veszély fenyegeti az emberiséget az atom- és hidrogénfegyverek korában. A felismerés vezette arra az útra, amelyen polgárjogi harcosként haladva vállalta a kegyvesztettséget, a hivatalos körökkel való szembekerülést, a számüzetést. A brezsnyevi idők elszigeteltségét csak az átalakítási politika törte meg, amikor a tudós és az őt a számüzetésbe is elkísérő felesége, Jelena Bonner Mihail Gorbacsov közbenjárására térhetett vissza a szovjet fővárosba. Szaharovot az elmúlt évek megerősítették abban, hogy igaz ügyet vállalt, amelyért a hetvenes években a Nyugattól Nobel-békedíjat, hazájának akkori vezetésétől kirekesztettséget kapott. A nyolcvanas évek második fele a nagy visszatérés időszaka volt: visszakerült az akadémia elnökségébe, ismét bekapcsolódhatott a tudományos közéletbe. Ez év tavaszán az új szovjet parlament képviselőjévé választották, ahol a Népi Küldöttek Kongresszusán elhangzott felszólalásaival bizonyította, hogy az évek nem törték meg. Egyike volt azoknak, akik a reformok, az átalakítás ütemével elégedetlenek voltak, a lassúságtól a megkezdett politika visszafordíthatatlanságát féltették, s ezért létrehozták a régióközi képviselőcsoportot. Szaharovot ennek egyik társelnökévé választották. Bár ő maga is gyakran bírálta a gorbacsovi politika egyes lépéseit, legutolsó nyilatkozataiban is azt hangoztatta, hogy ez a vezetés támogatást érdemel. Nem érhette meg, hogy a Szovjetunióban megvalósuljanak azok az eszmék, amelyekért évtizedeken át harcolt, de az utolsó pillanatig láthatta, hogy személyes hozzájárulása révén is formálódik az általa is áhitott új, demokratikus Szovjetunió. +++
1989. december 15., péntek 07:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|