Rendszerváltás és az MTI

	Jalta csendes revíziója
(Jürgen Miminsky) Köln, 1989. április 16. (Deutschlandfunk) - Mihail Gorbacsov kijelentésének megfelelően jár el, és senki sem vitatja, hogy alapvető változások történnek a szovjet birodalomban. Moszkva reformkényszer előtt áll. A nagyhatalmi terjeszkedés politikáját egyelőre a háttérbe állították. A gigászi reformfeladatok teljesítése megköveteli a katonai célok módosítását, legalábbis a Szovjetunió határain kívül. A Kreml tengeren túli politikája már expanzív beállítottságú. Kelet- és Közép-Európa országai újra a nemzeti önrendelkezés kérdésein gondolkodhatnak. Magyarországon megindult a politikai erjedés, Lengyelország alapvető változások előtt áll, Prága és Bukarest saját népe ellen próbálkozik restaurációval, Szófia szélárnyékban kifulladva várakozik, Honecker hőn áhítja a Gorbacsov-korszak végét, és serényen szidolozza a rozsdafoltoktól vörhenyes vasfüggönyt, amely már csak egy elavult rendszer széthullásának utolsó szakaszát hivatott takarni. A politikai tavasz Budapesten a legszebb. A reformok fölött Nagy Imre szelleme lebeg. Egy totalitárius párt a pluralizmus nagy kalandjáig merészkedett. A tüntetéseken olyan jelszavakkal találkozhatunk, amelyeket évtizedeken át csak négy fal között mertek elsuttogni az emberek. Ismerős jelszavak: pluralizmus, demokrácia, a szovjet csapatok kivonása, a semlegesség. Az utcákon piros-fehér-zöld lobogók tengere, a vörös zászlók unalma a múlté. A tévéhíradóban többet találkozhatunk az amerikai nagykövettel, mint a szovjet kollégájával, akit alig ismer valaki, és akit még ennél is kevesebben akarnak megismerni. Varsóban ugyancsak változnak a viszonyok. Az első alkotmány 1795- ben íródott Lengyelországban. A 200 éves évfordulóra talán új alkotmányt kap a nemzet, s az önrendelkezés fogalma tartalommá telítődik. Kelet-Európában Jalta csendes revíziója történik, s méghozzá a megállapodás eredeti értelmével. A kölcsönös megértés alapja az önrendelkezési jog volt, de később már csak Sztálinnak volt szava. II. János Pál pápa június elején Skandináviába látogat. A pápa némelyik beszédében a semleges Finnország példája mintaként, modellként jelenhet meg Lengyelország, de az egész Kelet-Európa előtt is: befelé pluralizmus, kifelé semlegesség, anélkül, hogy megkérdőjeleznék a politikai, katonai szövetségek szükségességét. Csendesnek nevezhetjük Jalta revízióját, de titkosnak nem. Moszkva időről időre figyelmeztetően megemeli mutatóujját, Amerikában némelyek hangosan gondolkodnak az európai egyensúly, egy új Jalta kérdéséről. A vörös expanzió megtorpant, a misszionáriusi lendület befelé irányul, Moszkva forradalmi módon teszi kérdésessé az ancien régime létét. Csupán idő kérdése, mikor fog az önrendelkezési jog, Jalta alapeszménye megvalósulni Kelet-Európában. Ezt demokratizálódásnak is nevezhetjük. Meglehet, hogy ezt még túl korainak érzik a Szovjetunióban, de Kelet- és Közép-Európa kultúrnépei, amelyekre a jaltai szerződés vonatkozik, bizonyára másképpen éreznek. +++ 1989. április 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »