|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának
kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült
belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt
Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház
tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre
elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat
sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de
szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező
honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan
megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel
ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései.
A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György
házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki,
miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván
fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség
alkotmányos határai.
Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A
független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a
napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző
napon már nem adott szót.
Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az
Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési
képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen
túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres
lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű
nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást
kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért
megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány
szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte
Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a
Ház véleményét.
Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az
Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja
kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy
az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány
vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény
rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra
lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|