|
|
 |
|
 |
Először készül külön törvény a képviselők jogállásáról (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - Először készül külön törvény az
országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról,
költségtérítéséről és kedvezményeiről. Ennek az alkotmányerejű
törvénynek a megalkotását nem csak az indokolja, hogy az újonnan
megválasztandó Országgyűlésnek minden bizonnyal hivatásos képviselők
lesznek a tagjai. Fontos az is - és a tisztesség is azt kívánja -,
hogy a választásokon induló képviselőjelöltek legalább
megközelítőleg tisztában legyenek azzal: milyen feltételek mellett
vállalják új hivatásukat. Tehát a képviselőjelöltek védelmét is
biztosító, s így a választási kampány szempontjából nélkülözhetetlen
magas szintű jogszabályról van szó, amelyet januári ülésszakán
tárgyal a plénum - tájékoztatta az MTI munkatársát Soltész István, a
Ház főtitkára.
A képviselők már a korábbi viták során is felvetették: a
jelenlegi Parlament döntsön-e erről, avagy már az új Országgyűlés
kompetenciájába tartozzék-e mindez. Arra valóban nincs lehetőség,
hogy a képviselők jogállását részletesen szabályozó törvény
szülessen. Ugyanakkor a leglényegesebb kérdéseket mindenképpen
rendezni kell, és ezért ez még a jelenlegi Parlament feladata. Ez a
törvényjavaslat csupán arra vállalkozik, hogy szabályozza a
képviselőjelöltek védelmét, rendelkezzék a képviselői
összeférhetetlenségről, továbbá a honatyákat megillető
tiszteletdíjról, költségtérítésről és kedvezményekről - mondta
Soltész István.
A törvényjavaslat már eltér az Igazságügyminisztérium
alapkoncepciójától. Azt ugyanis megvitatták különböző pártok
képviselői, az Országgyűlés hivatalának szakértői és a Parlament
jogász tagjai. A vélemények alapján csütörtökön elkészült az új
változat, s ezt tárgyalja majd a plénum.
A törvényjavaslatot ismertetve a Ház főtitkára elmondta: az első
fejezet szabályozza a képviselőjelöltek védelmét, szolgálva ezzel,
hogy a nyilvántartásba vett jelöltek idejüket és energiájukat
nyugodtan fordíthassák a választási kampányra. Éppen ezért - a
javaslat szerint - a képviselőjelöltet a nyilvántartásba vételétől a
választás befejezéséig a munkáltató köteles fizetés nélküli
szabadságra elengedni, ha a jelölt ezt kéri. A fizetés nélküli
szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít, s ez idő
alatt munkáltatója nem szüntetheti meg a jelölt munkaviszonyát.
(folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 15:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|