|
|
 |
|
 |
A debreceni MDF felhívása alapítvány létrehozására (OS)
|
1989. december 25., hétfő - Honfitársunk, Tóth Sándor
hódmezővásárhelyi taxisofőr, az MDF tagja hősi halált halt
Erdélyben. Ez a megrázó tragédia döbbentett rá bennünket arra, hogy
hazánk civil lakosságának legjobbjai lényegében hadműveleti
területre szállítanak életük kockáztatásával gyógyszer- és
élelmiszer-utánpótlást Erdélybe. Ezeket a polgártársainkat, akik a
szabadságharcok legnagyobb hőseinek méltó utódai, nem védik
nemzetközi egyezmények, nem tisztázott hősi halottaink státusza és a
hozzátartozóikról való gondoskodás.
Az MDF debreceni szervezetének nevében felhívással fordulunk
hazánk valamennyi lakosához, valamennyi párthoz és szervezethez,
hogy támogassák kezdeményezésünket egy ,,Magyar Áldozatok a Szabad
Romániáért,, nevezetű nemzeti alapítvány létrehozására. Az
alapítvány közadakozással létrehozott alaptőkéjét felhívásunkhoz
csatlakozó bank vagy bankok, esetleg más pénzintézetek kezelésére
kívánjuk bízni, és a kamatokból a romániai szabadságharc magyar
állampolgárságú civil áldozatai családjainak kívánunk járadékot
biztosítani.
Mártírjainkat nem tudjuk visszaadni családjaiknak,
hozzátartozóikról gondoskodni hazafias kötelességünk. A ,,Magyar
Áldozatok a Szabad Romániáért,, alapítvány alapító okiratát
valamennyi kezdeményezésünkhöz csatlakozó alapító szervezet
egyetértésével kívánjuk megfogalmazni. Az alapítvány kuratóriumába
javaslatokat kérünk a romániai segélyakcióban részt vett
honfitársaink és kiemelkedő közéleti személyiségek köréből.
Az MDF debreceni szervezete a gyűjtést megkezdte a Debrecen
Csapó u. 26. szám alatti irodájában. (Telefon: 13-564) Kérjük, hogy
a csatlakozni kívánó szervezetek az adományokat az alapítvány
bankszámlájának megnyitásáig maguk kezeljék. (OS)
1989. december 25., hétfő 14:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|