|
|
 |
|
 |
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Politikailag megérett a helyzet arra, hogy a Parlament kimondja feloszlatását - e tekintetben egységes állásponton voltak az ellenzéki képviselőcsoport tagjai pénteki ülésükön. Az önfeloszlatás időpontjával kapcsolatosan úgy vélték : célszerű már a jövő heti ülésszakon meghozni a döntést - mégpedig azonnali hatállyal -, s így lehetővé válik, hogy márciusra kiírják a választásokat.
Az ellenzéki képviselőcsoport ülésére meghívott szakértők
érvelésükkel ugyancsak a parlament feloszlatásának, a választások
mielőbbi kiírásának szükségességét támasztották alá. Schmidt Péter
államjogász kifejtette: a Parlament önfeloszlatásának semmiféle jogi
korlátja nincsen. Hozzátette azonban, hogy a parlamentáris
demokráciákban rendszerint a köztársasági elnök jogköre a
törvényhozó testület mandátumának lerövidítése, ám a magyar
alkotmány - a több tekintetben is felemás alkotmánymódosítások miatt
- nem felel meg a hatalommegosztás e klasszikus elvének.
Bihari Mihály politológus a feloszlatás időpontjára vonatkozóan
elmondta: a parlament kimondhatja feloszlatását azonnali hatállyal,
vagy megjelölhet egy későbbi, esetleg a választásokat közvetlenül
megelőző időpontot is. Áttérve a választások kérdéskörére, úgy
vélekedett, hogy a hátralevő három hónap alatt biztosítani kell a
választási technika, majd pedig a jelöltek és az általuk képviselt
programok széles körű megismertetését.
A feloszlatás mikéntjét taglalva az ülésen felvetődött: melyek
azok a legfontosabbb tárgykörök, törvénytervezetek, amelyeket még
mindenképpen napirendjére kell tűznie a jelenlegi országgyűlésnek.
Schmidt Péter rámutatott: kézenfekvő lenne, hogy amennyiben a
parlament kimondja feloszlatását, úgy ezzel egyidejűleg szüntesse is
be törvényalkotói tevékenységét, de legalábbis szűkítse a lehető
legminimálisabbra. Bihari Mihály ehhez csatlakozva fontosnak
tartotta viszont, hogy még a választások és az új parlament
létrejötte előtt megszülessen a közalkalmazottakra vonatkozó
úgynevezett közszolgálati törvény. Mint mondotta: ezzel meg lehetne
előzni, hogy pártpolitikai szempontokból ítéljék majd meg -
elsősorban a közigazgatási apparátusban dolgozók - munkaköri
alkkalmasságát. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|