Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés reformbizottságának ülése (1. rész)
1989. december 15., péntek - Az Országgyűlés reformbizottságának pénteki ülésén a képviselők a kormány jövő évi gazdaságpolitikai programját vitatták meg. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke elmondta, hogy a programot az Országgyűlés novemberi ülésszaka óta - akkor ugyanis már a képviselők elé került a tervezet - részletesen és alapvetően átdolgozták. A gazdaság működésének feltételei azonban az utóbbi egy hónap során sem lettek jobbak. Számítani kell arra, hogy jövőre a magyar vállalatok jelentős piacokat vesztenek a szocialista külkereskedelemben, elsősorban a Szovjetunióban. Ennek következtében az ipari termelés 1,5-2 százalékkal lesz kisebb ahhoz képest, mintha a korábbi exportlehetőségeik jövőre is megmaradnának. A legnagyobb gondot az energiaellátás okozza. Számolni kell azzal, hogy fennakadások jelentkezhetnek a szovjet energiarendszerben. Ezért a kormány jövőre előkészíti a kiegészítő nyugati energiaimport feltételeinek megteremtését. A konvertibilis külkereskedelemben kedvező, hogy már jövőre vámcsökkentésekkel, különböző kedvezményekkel számolhatnak a magyar vállalatok Nyugat-Európában. A kormány egyébként tárgyal a Magyarország és a Közös Piac között kialakítandó speciális tagi viszonyról, s 1990-ben be kívánja nyújtani Magyarország felvételi kérelmét az EFTA szervezetéhez. Kemenes Ernő részletesen tájékoztatta a képviselőket az IMF-fel folytatott tárgyalásokról, ám arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a tárgyalási pozíciók alakulásával egyelőre ne foglalkozzanak, mert ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a megbeszélések menetét. Elmondta azonban, hogy többek között az IMF kifejezett kérése a jelenlegi lakásgazdálkodási rendszer racionalizálása, s a nemzetközi pénzügyi szervezet kikötötte azt is, hogy a terheket e téren mindenképpen a lakosságra kell hárítani. A kormány egyébként több kísérletet tett annak érdekében, hogy a lakosságot kevésbé terhelő megoldás alakulhasson ki, ám ezek a kezdeményezések eddig nem találtak megértésre. Egyébként a kormány által kidolgozott lakáskoncepciót - érthető módon - egyetlen parlamenti bizottság sem tartotta elfogadhatónak az elmúlt napok vitái során. Most az építési és közlekedési bizottság foglalkozik különböző variációk összeállításával. Eddig már több mint 35 változatot vizsgáltak meg a bizottság képviselői és a Pénzügyminisztérium szakemberei, de még mindig nem sikerült megállapodniuk. (folyt.köv.) 1989. december 15., péntek 15:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés reformbizottságának ülése (2. rész)
A vitában kevesen szólaltak fel, már csak azért is, mert a reformbizottság tagjainak több mint a fele nem jelent meg az ülésen (egy részük a terv és költségvetési bizottság munkájában vett részt). Így a reformbizottság határozatképtelen volt, s lényegében csak konzultációt folytattak a kormány jövő évi programja felett. A képviselők többsége bírálta a programot. Azt állították, annak egyes elemei gerjesztik az inflációt. Szükség lenne az államigazgatási apparátus jelentősebb leépítésére is - hangzott el. A lakáskoncepcióról a képviselők többsége úgy vélekedett: a kormány által javasolt variációk közül egyik sem fogadható el. Kovács Károly (Budapest) azt hangsúlyozta: szörnyű dolog, amikor egy ország elveszti politikai függetlenségét. Ennél azonban még rosszabb, amikor a gazdasági függetlenség vész el. Magyarország ebbe a helyzetbe került. A Parlamentnek nem meggyőződése alapján, hanem az IMF által diktált feltételek szerint kell döntenie. Szó sincs már tehát a függetlenségről, szuverenitásról, ezt mindenkinek tisztán kell látnia. Kemenes Ernő válaszában arra hívta fel a figyelmet, ha nem jön létre a nemzetközi pénzintézettel a megállapodás, akkor csak februárig finanszírozható az ország. A megállapodás esetén viszont hozzájuthat a kormány a szükséges külföldi hitelekhez. Amennyiben sikerül elhárítani a fizetésképtelenséget, akkor már 1990-ben bizonyos előrelépés történhet a gazdaságban, s 2-3 éven belül viszonylag konszolidált körülmények alakíthatók ki. Az ország függetlenségével kapcsolatban Kemenes Ernő elmondotta: Magyarország külső meghatározottsága gazdasági téren mindig is sokkal nagyobb volt, mint belső szabadsága. Másról van szó: a kormányzat autonómiája csökken jelentős mértékben. De annak megvalósítása, amit az IMF diktál, elemi érdeke a nemzetnek is. Enélkül ugyanis nem lehet stabilizálni a gazdaságot. A bizottsági vitát az elnöklő Fekete János azzal zárta le, hogy nem foglalnak állást a kormány jövő évi gazdaságpolitikai programja tekintetében, ez ugyanis nem is feladata a bizottságnak. A lakáskoncepció közül egyik változat sem nyerte meg a bizottság tagjainak tetszését, s így várják az új javaslatokat, amelyen jelenleg is dolgoznak az építési és közlekedési bizottság tagjai, valamint a Pénzügyminisztérium szakértői. (MTI) 1989. december 15., péntek 15:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »