|
|
 |
|
 |
Jevtusenko - nacionalizmus, antiszemitizmus
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. december 14. csütörtök (MTI-tud.) - A Szovjetunióban magas lánggal lobogó nacionalizmus és az újjáéledő antiszemitizmus ellen emelt szót Jevgenyij Jevtusenko a Lityeraturnaja Gazetában. A híres költő egyúttal kísérletet tett arra is a Szovjet Írószövetség lapjának legfrissebb számában, hogy leszerelje a vállalkozás-ellenes közhangulatot.
Ehhez érdekes, korábban gyakori, mára szokatlanná vált műfaji
egyveleget választott: politikai vitairatát egy sor új versével
kísérte. A ,,Képviselői elégiák,, című ciklus versei a szovjet
belpolitika legaktuálisabb témáit érintik. Jevtusenko személyesen
ajánlotta e munkáit a külföldi sajtó képviselőinek, köztük az MTI
tudósítójának figyelmébe a Népi Küldöttek Kongresszusának egyik
szünetében, egy folyosói beszélgetésben.
A cikk kiindulópontja szerint a szovjet emberek jó részét arra
indította a külső ellenségkép fakulása, hogy a külső helyett belső
ellenséget keressen, akit problémáiért okolhat. Ezt némelyek az
oroszokban, mások a zsidókban, megint mások az örményekben vagy az
azerbajdzsánokban vélik megtalálni.
A költőt a cikk megírására egy Moszkvában megrendezett
antiszemita nagygyűlés sarkallta közvetlenül. A Pamjaty nevű
soviniszta szervezet a Vörös téren rendezett - ahogyan a költő írja
- ,,zsidóellenes boszorkányszombatot,,. Jevtusenko figyelmezteti a
kampány szítóit arra, hogy ha a szüntelen sértegetések és
fenyegetések hatására a zsidók elmenekülnek a Szovjetunióból, akkor
számos nagy tudóst, orvost, zenészt veszít el az ország.
- Mások az egyéni vállalkozókban és a mellettük kiálló
emberekben vélik felfedezni a bajaikért okolható ellenséget - írja
Jevtusenko. Tiltakozik az ellen a Szovjetunióban meglehetősen
elterjedt felfogás ellen, amely egyenlőségjelet tesz a
magánvállalkozás és a szélhámosság közé. - Nem az állam-e éppen a
legnagyobb spekuláns? - fogalmazza meg álláspontját kérdés
formájában. Szerinte az országot egyedül az emberek természet adta
létfenntartási ösztöne mentheti meg, aminek a gazdaságban a
vállalkozói hajlam felel meg. Úgy véli, hogy amíg a párt vezető
szerepét előíró cikkelyt el nem törlik az alkotmányból, addig az
,,ideológiai diktátum,, mindíg Damoklesz kardjaként lóg majd a
gazdaság felett. Attól tart, hogy a belső ellenségkeresés miatt a
peresztrojka hajója tartósan az anarchia Szküllája és
katonai-rendőri diktatúra Kharübdisze között kényszerül haladni. +++
1989. december 14., csütörtök 14:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|