|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. december 14., csütörtök - A kormány egyéves gazdaságpolitikai programjáról, a 1990. évi költségvetés tervezetéről, valamint a lakásgazdálkodási rendszer koncepciójáról és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervekről tárgyalt kétnapos ülésének első munkanapján, csütörtökön az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága.
A testület az egyéves gazdaságpolitikai programot tudomásul
vette. Egyben arra kérte a kormányt, hogy a mandátuma idején
esedékes intézkedéseket következetesen hajtsa végre és javasolta: az
Országgyűlés figyelmeztesse a Minisztertanácsot az infláció
tervezett nagyságrendjének megtartására, további antiinflációs
eszközök igénybevételére. A bizottság szorgalmazza, hogy a
foglalkoztatás, a munkanélküliség kérdésében a kormány határozza
meg, különítse el és ilyen módon kezelje is a rendelkezésre álló
forrásokat. A lakásgazdálkodási rendszer koncepciójával
összefüggésben a kormány, valamint a témában kompetens építési és
közlekedési bizottság közötti konszenzus kialakítását tartja
kívánatosnak. A bizottság elfogadta az 1990. évi költségvetés
tervezetét.
A testület pénteken további, az Országgyűlés decemberi
ülésszakán szereplő törvényjavaslatok megvitatásával folytatja
munkáját.
A terv- és költségvetési bizottság ülésén - a téma fontosságára
tekintettel - részt vett és felszólalt Németh Miklós miniszterelnök,
Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, Békesi László
pénzügyminiszter és Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke.
Németh Miklós tájékoztatást adott az elmúlt hét végén lezajlott
politikai párbeszédsorozatról, ismét részletesen elemezve az ország
belpolitikai, gazdasági helyzetét és kilátásait. Mindezek alapján az
azonnali cselekvést, a helyzethez igazodó, markáns
krízisköltségvetés elfogadását ajánlotta a képviselőknek és rajtuk
keresztül az országnak. Hangsúlyozta: szó sem lehet arról, hogy önös
egyéni vagy pártérdekeket az ország érdekei elé helyezzenek, mert
aki erre ,,spekulál,,, az nyugodtan nemzetvesztőnek nevezhető.
Személy szerint pedig nem kockáztathatja az ország talponmaradási
esélyét. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
Kifejtette: a kormány tisztában van azzal, hogy éles társadalmi
szembenállás várható még akkor is, ha a Tisztelt Ház elfogadja a
költségvetést. Ha pedig az Országgyűlés nem fogadja el, akkor egy
lengyel vagy jugoszláv helyzet kialakulásával, esetleg azok
rosszabbik elemeinek kombinációjából létrejövő sajátos magyar úttal
kell számolni.
Kijelentette, hogy ő maga bizalmi kérdésnek tekinti a
költségvetést. Ezt a Parlament elvetheti, ám neki személy szerint
nincs energiája arra, hogy akár január 15-ig egy újabbat dolgozzon
ki. Kérte, hogy a képviselők ezt ne tekintsék zsarolásnak vagy
fenyegetésnek, mindezt ugyanis a szakmai tisztesség okán mondta el.
A lakáskoncepcióról szólva a sokféle variáció közül az első
változatot ajánlotta elfogadásra azzal, hogy az abban szereplő
mértékekről lehet és kell is beszélni. Felhívta a figyelmet arra: a
lakáskoncepció elvetéséből származó 10-12 milliárd forint kiesésének
pótlására nincs elképzelése a kormánynak.
Fodor István egyebek között a Parlament decemberi ülésszakának
menetrendjéről szólt. Hangoztatta: ennek az Országgyűlésnek most az
a feladata, hogy megalkossa a jövő év indításához szükséges
törvényeket. Ezek - elsősorban a költségvetés és a hozzá kapcsolódó
javaslatok - megelőzik majd a Parlament feloszlásának megvitatását.
Sőt, a költségvetés tárgyalása előtt foglalkozik a plénum a
lakásgazdálkodási koncepcióval, hiszen ez utóbbi kulcskérdése a
költségvetésnek.
Bejelentette azt is: amennyiben a törvényhozás olyan terheket
róna januárban és februárban a képviselőkre, amelyekkel már nem
tudják összeegyeztetni a munkahelyükön elvégzendő feladataikat,
akkor a képviselők egyéni kérésére - az ügyrendben biztosított
lehetőséggel élve - a Parlament megoldja, hogy felmentsék őket a
munkavégzés alól. Ennek költségeit az Országgyűlés állja.
A két közjogi méltóság tájékoztatóját követően sorra kaptak szót
a kormány jelen lévő tagjai. Kemenes Ernő a gazdaságpolitikai
programhoz fűzött szóbeli kiegészítést, majd Békesi László taglalta:
milyen változásokat eredményeztek a költségvetésben az Országgyűlés
legutóbbi ülésszaka óta zajló viták, melyek ennek a költségvetésnek
a legkarakterisztikusabb vonásai, milyen kockázati tényezőkkel
számol.
Mind a kormányfő, mind pedig a pénzügyminiszter szólt az IMF-fel
kötendő megállapodásról. Németh Miklós elmondta, hogy hazánk a
lengyelországinál jóval kedvezőbb tervezetet dolgozott ki a
valutaalappal, kompromisszumok sorozataként. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
|
Példaként említette: míg a lengyel megállapodásban csaknem 20
százalékos reálbér-csökkenést irányoztak elő, addig nálunk ez két
százalék. Békesi László a valutaalap követelményei között sorolta
fel, hogy ugrásszerű egyensúlyjavítási pozíció szükséges, a belső
államháztartásban pedig nem hiánynak, hanem szerény mértékű
szufficitnek kell kialakulnia. Ezt a követelményt viszont egy
esztendő alatt lehetetlen megalapozni, mivel olyan óriási mértékű
kiadáscsökkentést jelentene, amely valószínűleg jónéhány terület
működésképtelenségét eredményezné jövőre. Így sikerült megegyezni a
10 milliárdon belüli hiányban, emellett viszont szufficitesnek kell
lennie a társadalombiztosításnak, továbbá a tanácsi pénzalapok
teljes körére fedezetet kell biztosítani. Az IMF 50 milliárdos
támogatáscsökkentést ajánlott, de a valutaalap az eddigi tárgyalások
eredményeként el tudja fogadni a 40,6 milliárdot is, ha az
megvalósítható. A legkritikusabb pont a lakástámogatások
csökkentése, amely a lakóház-fenntartás és a kedvezményes
hitelkamatok dotációját érinti.
Békesi László kitért arra is: mi történik, ha az Országgyűlés
elveti a költségvetést. Rámutatott: olyan ex-lex állapot alakul ki,
amelynek kezelésére kétféle megoldás lehetséges; ebben az érvényben
lévő állami pénzügyekről szóló törvény széles körő szabadságot ad a
Parlamentnek.
Az egyik, hogy a gazdálkodás teljes körűen az idei költségvetés
szabályai szerint folytatódik, a Parlament pedig ennek megfelelő
döntéseket hoz a decemberi ülésszakon. Ez konkrétan azt jelenti: fel
kell függeszteni a január elsejétől tervezett változások
bevezetését, valamint a kormányt érintő végrehajtási intézkedések
megvalósítását; hatályon kívül kell helyezni a novemberi parlamenti
ülésszakon jóváhagyott adótörvényeket. Teljes körű ár- és bérstopot
kell országosan elrendelni mindaddig, amíg az új kormány, illetve
Parlament az új költségvetést meg nem alkotja. Végül a
társadalombiztosítás körébe tartozó szolgáltatások - a nyugdíj, a
családi pótlék, és így tovább - az idei szinten maradnak.
A másik változat az lehet, hogy az 1990-re már jóváhagyott
bevételekhez igazítják a költségvetés kiadásait. Ebben az esetben
március 31-ig lehet a költségvetést finanszírozni, azt követően
viszont összeomlik, illetve olyan drasztikus kiadáscsökkentést
kellene végrehajtani, amelyre valójában már a működésképtelenség és
az ezzel együtt járó teljes anarchia lenne a jellemző. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (4. rész)
|
Ha viszont esély lenne arra, hogy az első negyedévben összeálljon
egy új költségvetés, akkor ez a második változat kezelhető lenne -
mondotta Békesi László. Végezetül azt is bejelentette, hogy a
kormány elkészítette azokat a törvénytervezeteket is, amelyek a
januártól esetleg - ahogyan ő fogalmazott: ne adj isten - megkezdődő
ex-lex időszak költségvetési gazdálkodásához szükségesek.
Surányi György tervhivatali államtitkár a lakásgazdálkodási
rendszer reformjáról szólva egyebek között elmondta, hogy ez a
tervezet az egykori KISZ lakáskoncepcióját, a Szabad Demokraták
Szövetsége és az MDF lakásgazdálkodási elképzeléseit, illetve azok
egyes elemeit, és az államigazgatási javaslatokat figyelembe véve
készült el. A koncepciót ért eddigi vádakra is kitérve hangsúlyozta:
nem vitás, hogy az komoly terheket ró a társadalom egy részére, de a
hátrányos helyzetűeket, illetve a szegény réteget nem érinti.
Például a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem emelkedik a lakásbérleti
költségük. A 70 évnél fiatalabb nyugdíjasoknál a terhek maximálisan
a nyugdíj értékének 10 százalékáig növekedhetnek. Ha viszont ez a
nyugdíj nem éri el a 4.200 forintot, akkor ugyancsak nem kell egy
fillér többletköltséget sem fizetniük. Azoknál a családoknál, ahol
az egy főre jutó jövedelem 4.200 forintnál kevesebb, illetve több az
eltartott mint a kereső, a lakásköltség legfeljebb a családi
jövedelem 5-10 százalékáig emelkedhet. Surányi György kiemelte: a
cél az, hogy a lakástalanok, a rossz körülmények között élők
kilátástalan helyzete valamelyest enyhüljön és ezt a társadalom
egészének gazdaságilag és szociálisan racionálisabb
tehervállalásával oldják meg.
Az előterjesztések után az Országgyűlés állandó bizottságainak
képviselői kaptak lehetőséget arra, hogy ismertessék testületük
állásfoglalását a törvényjavaslatokról. Elsőként a külügyi bizottság
egyik tagja mondta el: a külügyi tárca csak saját költségvetési
tervezetét tárgyalhatta meg, s azt nem tartja elfogadhatónak, mert
ennek alapján a diplomáciai testület jövő év októberétől
működésképtelenné válik. Éppen ezért a köztársaság jövő évi
költségvetését sem tudják támogatni, ha ez nem módosul. Erre Németh
Miklós válaszolt, mondván, hogy a külügyi tárca által igényelt
összeg mintegy 870 millió forint. Kifejtette: ezt az igényt a
kormány a költségvetésből nem tudja kielégíteni, de személyesen és
levélben is javaslatot tett a tárcának arra, hogy milyen forrásokból
pótolhatja a külügy ezt az összeget. (folyt. köv.)
1989. december 14., csütörtök 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyülés terv- és költségvetési bizottságának ülése (5. rész)
|
Ezek között szerepelt vízumdíjemelés - hiszen néhány országban
nevetségesen alacsony vízumdíjat kérünk -, egyes külképviseletek
bezárása és regionális képviselet kialakítása, ezzel összefüggésben
külországokban lévő magyar ingatlanok értékesítése.
A továbbiakban szólt a honvédelmi bizottság képviselője is,
kevesellve a bűnüldözésre, a közrend fenntartására fordítható
összeget, s elfogadhatatlannak tartva a lakáskoncepció költségvetési
részét. A társadalombiztosítási bizottság elnöke a testület előző
napi ülésének állásfoglalását ismételte meg. A többi bizottság
írásban juttatta el álláspontját, illetve ugyancsak ezen a napon
tanácskozott.
A törvényjavaslatok együttes vitájában felszólaló képviselők
túlnyomórészt a lakáskoncepcióval foglalkoztak, szinte kizárólag
kritikai hangvétellel. Többen javaslatokat is igyekeztek
megfogalmazni a mintegy 10 milliárd forint kiváltására. Közöttük
szerepelt, hogy ne a hitelkamatokat emeljék, hanem a törlesztés
idejét csökkentsék. A válaszból azonban kiderült: hosszabb távon a
javaslatok egyike sem állja meg a helyét, hatásukban azonosak a
kamatemeléssel. Sőt: a törlesztési idő rövidítése ugyanolyan
terheket róna a lakosságra, mint a kamatemelés, költségvetési hatása
azonban csak 8 év múltán lenne érzékelhető.
Vita bontakozott ki Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Németh
Miklós között a teljes körű bérliberalizálásról. Ez 10 milliárd
forinttal növelné a költségvetés kiadásait. Korábban született egy
olyan javaslat, hogy ezt az összeget a vállalatok árbevételeik 0,25
százalékának befizetésével fedezzék. Ezt azonban mára - alig egy
héttel a javaslattétel után - már az elgondolás ismeretetői is
elvetik. A kormány ajánlata: ismét felajánlja a Parlamentnek a
döntés lehetőségét, hogy a vállalkozási nyereségadó ne 40, hanem 43
százalék legyen. (MTI)
1989. december 14., csütörtök 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|