|
|
 |
|
 |
A Fővárosi Tanács állásfoglalása a tervezett 1990. évi központi lakásgazdálkodási intézkedésekkel kapcsolatban (1. rész) (OS)
|
1989. december 14., csütörtök -
1. A Tanács - tekintettel az égető budapesti lakásgondokra - az
utóbbi években több alkalommal napirendre tűzte a lakásgazdálkodási
rendszer komplex áttekintését. Saját hatáskörben számos intézkedést
tett a feszültségek enyhítésére. Ezek azonban - A központi
rendelkezések válozatlansága miatt - nem hozhattak kellő eredményt.
A Tanács megállapítja, hogy a lakásellátás jelenlegi rendszerének
tartalékai kimerültek, szabályozása csődöt mondott, javulás csak a
gyökeres átalakaítástól várható.
2. A Tanács hangsúlyozza, hogy az országos lakásgazdálkodási
koncepció csak a budapesti lakáshelyzet reális számbavételével
készülhet el. A fővárosi feszültségeket jelzi, hogy:
- az országosan 767 000 állami lakásbérlemény 55 százaléka (425
000) a fővárosban van, ezen belül mintegy 201 000 lakás (az állomány
47 százaléka) az első világháború előtt épült. A bérlakások 54
százaléka egy- és másfélszobás, 25 százaléka félkomfortos, komfort
nélküli vagy szükséglakás;
- az országosan 130 000 elmaradt felújítási kategóriába tartozó
lakásbérlemény 82 százaléka, 107 000 lakás a fővárosban (többségében
koncentráltan, főleg a város belső részein) található, amelyek
felújítási költsége ez évi árakon becslések szerint legalább 110
milliárd forint;
- a gazdaság szerkezetátalakítási gondjai miatt Budapest
lakónépessége 1981 óta 53 000-rel növekedett, mára elérte a 2113
ezer főt. A bevándorlás évről évre meghaladja a lakásépítés ütemét,
a lakásgondokat újratermeli és súlyosbítja;
- a jelenleg nyilvántartott fővárosi lakásigénylők száma több
mint 71 ezer, közülük 57 ezer önálló lakással nem rendelkezik, a
fiatal házas lakásigénylők száma 19 ezer;
- a fővárosi nyugdíjasok közül 106 ezer fő havi 4000 forintnál
kevesebb nyugdíjat kap;
- a lakásépítés és -fenntartás költségei az országos átlagot
jelentősen meghaladják, 1983-1987 között az építési költségek - az
országos 36 százalékkal szemben - 48 százalékkal, a fenntartási
költségek ennél nagyobb ütemben emelkedtek. 1988-ban a
lakásáremelkedés üteme már a 20 százalékot is meghaladta, fokozva
ezzel a fizetőképességi problémákat;
- A lakóházfenntartás állami támogatása 1989-ben már nominálisan
is csökkent. Emiatt az elmaradt felújítások pótlásának üteme lassul,
a teljes felújítás helyett egyre több a részleges, amely néhány év
múlva újabb jelentős feszültségek forrása lesz. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 20:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|