|
|
|
|
Az MSZBT Csongrád megyei értekezletének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. december 14., csütörtök - Az elmúlt hónapok politikai, társadalmi változásai a Magyar Szovjet Baráti Társaságot sem hagyták érintetlenül. E mozgalom tevékenységében túlságosan is ködődött az állampárt központú politikai rendszerhez. Ennek köszönhetően napjainkra az MSZBT befolyása csökkent, tagcsoportjainak többsége szétesett, támogatóinak jelentős része elfordult tőle. Ugyankkor az is tény, hogy ma a magyar-szovjet barátság ápolása, a kapcsolatok erősítése fontosabb, mint valaha. Hazánk új politikai rendszerének, társadalmi berendezkedésének megvalósítása a gorbacsovi politika nélkül elképzelhetetlen lenne. A magyar-szovjet barátság társadalmi bázisa ezen az alapon is kiszélesedett. Ennek összefogására, hasznosítására a Magyar Szovjet Baráti Társaság működési elveiben, struktúrájában képtelennek mutatkozik. Az Országos Elnökség 1989. december 16-ára összehívta a társaság országos értekezletét. E fórumra - javaslatként előterjesztett dokumentumok - programnyilatkozat-, alapszabálytervezet alapvetően a régi mechanizmust képviselik. Nem veszik figyelembe a tényeket, elsősorban azt, hogy a mozgalom a városokban, a különböző munkahelyeken többségében megszűnt létezni, s hogy az erősen zajló politikai, társadalmi élettől messze távol került. Véleményünk szerint a társaság csak teljesen új alapokon, a régi struktúrával, szervezeti elvekkel való gyökeres szakítással újulhat meg: - Nyitottá kell válnia kivétel nélkül minden politikai párt, társadalmi szervezet felé. A mozgalomhoz csatlakozhasson mindenki - világnézeti, politikai meggyőződésétől függetlenül -, aki valamilyen módon a magyar-szovjet barátságot támogatja. - A társaság tevékenységének fő területe csakis a kultúra, a művelődés, az oktatás, a tudomány lehet. Ezért is érdemes visszanyúlni az 1945-ben alapított és a Rákosi-diktatúra idején erőszakkal felszámolt Magyar Szovjet Művelődési Társaság működéséhez. - Erősíteni kell a kapcsolatokat a Szovjetunió különböző köztársaságaival, nemzetiségeivel. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a Szovjetunióban élő magyar ajkú népesség sorsának alakulására. A társaság nem lehet közömbös más országokban élő magyar kisebbség sorsa iránt sem. Ezért a megyei értekezlet azzal a kéréssel fordul az országos értekezlethez, tiltakozzon a Romániában folyó magyar üldözés ellen. (folyt.köv.)
1989. december 14., csütörtök 13:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|