Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés építési bizottsága elvetette a lakásgazdálkodási koncepciót (2. rész)
Tervezik még azt is, hogy 1990-től egyszeri, 150 ezer forintos támogatással segítik a fiatal, lakás nélküli családok lakásszerzését. Ezzel együtt azonban meg kívánják szüntetni a kiemelt törlesztési támogatás többszöri igénybevételi lehetőségét. Az államtitkár szerint ez a tervezet valamelyest rontja a már lakással rendelkezők helyzetét, ugyanakkor azonban javítja a fiatalok és a pályakezdők lakáshoz jutási esélyeit. Hozzátette: bármennyire súlyosnak tűnnek a bevezetendő intézkedések, szó sincs arról, hogy az állam kivonulna a lakásszektorból, hiszen továbbra is évente 70-74 milliárd forintnyi támogatást juttat lakásgazdálkodási célokra. Jelenleg ennek mértéke több mint 80 milliárd forint. A képviselők a vitában nem tartották eléggé átfogónak a beterjesztett anyagot. Több hiányzó elemre mutattak rá, s tiltakoztak a kedvezményes kamatról kötött megállapodás egyoldalú megszegése ellen. Antihumánusnak minősítették a kormányzati szándékot, olyannak, amely szembeállítja a lakásbérlőket és a lakástulajdonosokat. A képviselők méltatlankodtak amiatt is, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdés tanulmányozására szinte alig kaptak időt, hiszen az utolsó pillanatban juttatták el hozzájuk az előterjesztést. Kifogásolták továbbá, hogy a 150 ezer forintos támogatást a szociálpolitikai helyzet mérlegelése nélkül kívánják a fiataloknak juttatni. A képviselők véleménye szerint feltétlenül differenciáltan kell az ilyesfajta juttatásokat elosztani. Többen azt kérdezték a kormány jelenlévő képviselőitől, vajon vizsgálták-e, hogy a tervezett lakásintézkedések, valamint a csatorna- és vízhasználati díj bevezetése hogyan érinti majd azokat, akik már jelenleg sem képesek kifizetni a lakbéreket. Elhangzott: 150 millió forintra tehető a fővárosban a lakbérhátralék. A képviselők azt is firtatták, hogy megszűnik-e a gyorsított hiteltörlesztés lehetősége, vagy változnak-e feltételei. Sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a hiteladó mértékének egységes megállapítása igazságtalan, ezt is differenciáltan szabják meg. A kérdésekre Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke és Surányi György adott választ. Elmondták, hogy ha tömegesen fizetnék vissza egy összegben a felvett kölcsönt, az a költségvetés csődjéhez vezetne, hiszen a jelenlegi kondíciók szerint a teljes összegnek csak 55 százalékát kell kifizetni, 45-öt pedig a költségvetés vállal magára. A jövőben fennmarad ez a konstrukció, de a feltételei mindenképpen változni fognak. (folyt.köv.) 1989. december 11., hétfő 19:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »