|
|
 |
|
 |
Válasz a Magyar Gazdasági Kamara nyílt levelére (3. rész) (OS)
|
A Vagyonalap minden ellentétes beállítással szemben nem von el
meglévő vállalati hatásköröket, nem sérti tehát a vállalatok önálló
gazdálkodását. Hatásköri módosításokra kizárólag az állami szervek
egymás közötti viszonyában kerülne a törvénytervezet alapján sor. A
Vagyonalap kapná mindenekelőtt azokat a hatásköröket, amelyeket az
átalakulási törvény eleve az állami vagyonkezelő szervezetre
ruházott, és a Vagyonalaphoz kerülnének egyes olyan jogosultságok
is, amelyek jelenleg az alapító szerveket illetik meg. Ezek közül a
leglényegesebb az, hogy az államigazgatási felügyelet alatt álló
vállalatok társasággá történő átalakításának a joga a jövőben nem az
alapító szerveket, hanem a központi vagyonpolitika megvalósítása
érdekében a Vagyonalapot illetné meg.
Az Állami Vagyonalapról és az ahhoz tartozó állami vagyon
kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat tervezetét a
kormány az 1989. december 2-án tartott ülésén elfogadta, és azt a
Parlament januári ülésszaka elé fogja terjeszteni. E törvényjavaslat
alapvető célja az, hogy megteremtse a tulajdon fokozatos és szerves
folyamat útján történő átalakításához, ezen belül a gazdaság
privatizációjáról szükséges szervezeti feltételeket. A kormány
tulajdonpolitikájának központi eleme, hogy a magyar gazdaság
valóságos és működőképes piacgazdasággá történő átalakítása nem
képzelhető el a magántulajdon egyéni és társult formáinak érdemi
megnövekedése, az állami tulajdon széles körének privatizációja
nélkül. Bebizonyosodott, hogy a gazdaság tényleges decentralizációja
önálló, az operatív irányítástól elkülönült, külső tulajdonosok
nélkül nem teremthető meg. A hosszú távú tulajdonpolitikai
célkitűzésünk ezért az, hogy kialakuljanak az egyéni és társult
megántulajdon, valamint a közösségi tulajdon bevált formái.
Biztosíthatjuk arról, hogy a mintegy 2 m.Md Ft-os nemzeti vagyon
sorsát nemcsak a Magyar Gazdasági Kamara, hanem a kormány,
valamennyi politikai párt, az egész közvélemény is felelősen
mérlegeli. A tulajdonváltási politika megkezdése terén ezért a
kormány kizárólag olyan alapvető lépéseket kíván tenni, amelyek
élvezik a nemzet túlnyomó többségének a támogatását. Céljuk, hogy
egyrészt biztosítsák a nemzeti vagyon megóvását, és ezzel a sikeres
tulajdonpolitika megvalósításának lehetőségét a későbbi kormányok
számára is, másrészt pedig megteremtsék a magyar gazdaság
szempontjából kulcsfontosságú privatizációs folyamat szervezeti
feltételeit. Ez a feltétele annak, hogy az általános választások
után színrelépő Parlament és kormány sikerrel folytathassa a
tulajdonviszonyok egész rendszerének átfogó átalakítását.
Budapest, 1989. december 8.
Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes - Martony János kormánybiztos (OS)
1989. december 11., hétfő 18:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|