|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (32. rész)
|
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.) ugyancsak azt ----------- kifogásolta, hogy a tanácsi gazdálkodásról szóló koncepció érzéketlen az öröklött problémákkal küszködő térségekkel szemben, s nemhogy kiegyenlíti, hanem tovább növeli a tanácsok közötti jövedelmi különbségeket. Szabolcsban az egy főre jutó személyi jövedelemadó tavaly a legalacsonyabb volt az egész országban, alig haladta meg a 3500 forintot. Nem várható, hogy jelentősen nő ennek a vidéknek a jövedelemtermelő képessége, s az is illuzórikus, hogy a tehetősebb emberek a keleti határ mellé költöznek. A megye 116 tanácsa közül 62 működési zavarokkal küzd, több - fedezet hiányában - nem képes befejezni megkezdett beruházásait. A tanácsok eladósodtak, a hitelállomány eléri az 1,2 milliárd forintot. A képviselő megítélése szerint egy kiegyenlítő rendszer kidolgozására van szükség, enélkül az új tanácsi önkormányzati rendszert 1990-től még ideiglenes jelleggel sem szabad bevezetni. Amennyiben ez mégis megtörténik - folytatta László Béla -, az a tanácsok nagy részének teljes gazdasági összeomlását eredményezi. A lakásgazdálkodás tervezett új rendszerével kapcsolatban azok gondjára hívta fel a képviselő a figyelmet, akik saját erőből építettek lakást, és most nyögik a hitelek, illetve hitelkamatok terheit. A javasolt megoldások egyikét sem tartotta elfogadhatónak, mondván, hogy a hitelkamatok 10 százalékra való felemelése egyoldalú szerződésszegést jelent, a havi 640 forintos kamatadó pedig igazságtalan teher. Ráadásul egyik sem biztosít érdekeltséget. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a kormány ne a kamatot növelje, hanem a lejárati időt csökkentse. Az adós így is többet fizetne, de a havi növekmény megfizetése mérsékli az adósság összegét, és így kialakul egyfajta érdekeltség is. (folyt.köv.)
1989. november 22., szerda 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"László Temesvárott végzést kapott kézhez, amelyben felszólították, hogy haladéktalanul adja át hivatalát, költözzön ki a lelkészi lakból, és távozzon a szilágysági Menyőre, egy Isten háta mögötti kis faluba, kijelölt új lelkészi állását elfoglalni. Tőkés persze nem ment, s ekkor magukat részegnek tettető provokátorok saját házában bántalmazták. Szerencsére hároméves kisgyermekét álruhában belopódzó édesapja (idősebb Tőkés István lelkész - a szerk.) magával vitte Kolozsvárra, majd Edit - László hitvese - szüleihez, Désre. Legalább a kisgyermek biztonságba került. A hívek, először tucatnyi, majd már több száz ember, élőláncot alkottak a paplak körül, testükkel akadályozva, hogy a lelkészt kilakoltassák."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|